Tudtad, hogy a tudósok megtalálták a Mikulás sírját?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Lehetséges, hogy a 21. század felfedezte a régen elveszettnek hitt Mikulás-sírt.

A Télapó vagy Mikulás a világ egyik leghíresebb alakja. Minden gyermek várva várja december éji titkos akcióját – ki 5-én, ki 24-én. A legnépszerűbb, piros ruhás, fehér szakállas, kedélyes öregúr ábrázolásának elterjedését és berögzülését többek között a Coca-Cola reklámkampányának köszönheti, és amúgy senkinek sem kell igazán bemutatni. Azt is mindenki tudja, hogy egy valós személy ihlette meg az alakját: a 3. században született és 4. századig élő Mürai Szent Miklósról, Myra püspökéről mintázták. Viszont azt tudtad, hogy a 21. században vélhetően meg is találták a sírját?

Törökország területén nyugodhatnak Szent Miklós maradványai

Nemhiába vált az ajándékozás mesebeli alakjává Mürai Szent Miklós emléke, hiszen a talán leghíresebb legendája szerint arannyal teli erszényt ajándékozott titokban egy éjjel Myra város egyik elszegényedett nemesének, akinek három lánya, azonban nulla hozományra elegendő vagyona volt (és nem mellesleg prostitúcióba kergette volna emiatt a lányait). Anonim adományából férjhez mehetett a nemes legidősebb lánya, Szent Miklós pedig a következő két évben is megismételte ezt az akcióját, így a másik két lány is férjhez tudott menni.

Megtalálhatták a Télapó alakját ihlető Mürai Szent Miklós sírját
Fotó: Neyya / Getty Images Hungary

Ugyan Mikulásfalvát Lappföldön találhatják meg a fiatal és idősebb rajongók, ahol különböző karácsonyspecifikus időtöltési lehetőségekbe is belekóstolhatnak, Mürai Szent Miklós Törökország területén élt. Történelmi feljegyzések szerint maradványait a róla elnevezett templomban földelték el, tehát az antalyai tartománybeli Demre város Szent Miklós-templomában, azonban a pontos nyughelyet korábban nem ismerték. Tovább bonyolították a helyzetet azok a pletykák, melyek szerint a középkorban itáliai kereskedők meglovasították a szent csontjait.

21. századi ásatások, 4. századi csontok?

Azonban egy 2017-es felmérés közben, amelyet az ősi templom felszíne alatt végeztek, egy egészen addig felfedezetlenül maradt, érintetlen síremléket talált az antalyai műemlékvédelmi hatóság, melynek vezetője Cemil Karabayram volt. Korábban azért maradhatott észrevétlenül a síremlék, mivel közvetlenül fölötte díszes mozaikkal volt kirakva a talaj: ezeket egyenként kellett volna eltávolítani, hogy ennek a szépsége ne lássa kárát a feltárásnak. 

Az ásatás vezetője, Sema Dogan professzor és Cemil Karabayram is abban reménykedtek, hogy ez a felfedezés megújult lendületet adhat a Demre városába áramló turizmusnak. Ugyan már van egy népszerű Mikulás-múzeumuk egy másik régi templomban, amelyben egy Szent Miklósnak emléket állító szarkofág is van, azonban a még több turista gondolata bizonyára kecsegtető kilátásokkal bírhat számukra.

Ki tudja, talán innentől kezdve nem a Mikulásnak, hanem Szent Miklós szelleméhez, Demre városába kellene címezni a gyerekek kívánságlistáját december előtt?

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.