Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Heléna talált rá Jézus és a két lator keresztjére. De vajon hogy sikerült eldöntenie, hogy melyik kereszten halt meg Krisztus?
Mára a sminkelés a szépségipar egyik alappillére, de eredetileg semmi köze nem volt a hiúsághoz vagy az önkifejezéshez.
Nem csak településnevekben él többféleképpen a karácsony, egyik kedvenc, gyermekkori énekünk is így kezdődik: „Kis karácsony, nagy karácsony...”. Utánajártunk, miért van Magyarországon két karácsony, és melyik mit jelent.
Lehetséges, hogy a 21. század felfedezte a régen elveszettnek hitt Mikulás-sírt.
Advent első vasárnapján, a hajnali, harapós hidegben tömegek indultak útnak, hogy énekükkel előkészítsék a Fény születését. A téli, hajnali szentmisék, a roráték hagyománya egy máig velünk élő, ősi szokás, mely több mint ezeréves múltra tekint vissza.
A betlehemi jászol történetét mindenki ismeri, de azt kevesen tudják, hogy Mária sorsa hogyan alakult a későbbiekben. Jézus édesanyja egyes források szerint nem egyetlen gyereket nevelt: lássuk, honnan eredhet ez a meggyőződés!
A karácsonyfa-állítás történelméről rengeteg ismeretünk van, azonban az, hogy melyik korokban mivel díszítették elődeink a fenyőt, kevésbé ismert. A Szentendrei Skanzen muzeológusa, Batári Zsuzsanna segítségével kalauzolunk végig az ünneplés kevésbé ismert oldalán.
Két gyökeresen eltérő vallás hívei figyelnek Jézus és Buddha szavaira: te tudod, melyik mondat kinek a szájából hangzott el a hívők szerint?
A magyar címerben található kettős kereszt fontos jelképnek számít hazánk történetében, a szimbólum eredetét, jelentését és azt illetően, hogyan és miért került a magyarokhoz, mégis rengeteg a kérdés, bizonytalanság. Sorozatunk mai cikkében a kettős kereszt történetének jártunk utána.
A középkor furcsább legendái közé tartozik Wilgefortis, más néven Szent Kümmernisz története – ugyan az egyház sohasem kanonizálta a különös mártír-szentet, akinek legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy nő létére Krisztuséhoz hasonló hosszú, dús szakállal bírt, Európa-szerte évszázadokon keresztül tisztelték alakját. Ki lehetett ez a bizarr szent, és hogyan keletkezhetett a legendája?
A koplalás, szándékos éhezés a középkortól kezdve a vallásos önsanyargatás, a testi örömökről való lemondás ismert formájának számított, a 19. századi Nagy-Britanniában azonban különösen népszerűvé vált ez a furcsa „divat”. A leghíresebb „koplaló lány”, Sarah Jacob országos híresség lett, de végül életével fizetett a hírnévért.
Vajon sportolhatnak a papok és a szerzetesek? Megfér egymás mellett a konditerem és a keresztény hit? Az Egyház munkatársai számára ajánlott az aktív életmód.
