Nem csak településnevekben él többféleképpen a karácsony, egyik kedvenc, gyermekkori énekünk is így kezdődik: „Kis karácsony, nagy karácsony...”. Utánajártunk, miért van Magyarországon két karácsony, és melyik mit jelent.
A keresztény hagyományok szerint a karácsonyi ünnepkör december 24-én, a szentestének is nevezett karácsony vigíliájával, azaz előestéjével veszi kezdetét, azonban nem ez a kis karácsony. Az ünnep egyházi vonatkozása miatt kezdődik egy estével hamarabb, hiszen a katolikus hagyományok szerint minden nagyobb eseményre már az előző nap végén elkezdik felkészíteni lelküket a hívek.
Egy hét telik el a két karácsony között
Egy olyan országban, ahol több mint ezer éve nem csak a nyugati, de a keleti kereszténység is megvetette lábát, könnyen rá lehetne fogni az időszámítási különbségekre a két karácsony létét. Hiszen míg a Róma fennhatósága alá tartozó római katolikus egyház, illetve az ortodoxia december 25-ét tekinti karácsony első napjának, a görögkeleti keresztények január 7-én ünneplik a Megváltó születését.
Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték. Évszázadokig január 6-án, vízkereszt napján emlékeztek meg Krisztus születéséről. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el végleg a vízkeresztétől, és kapott saját ünnepnapot. Az akkoriban népszerű Mithrász-kultusz ugyanis ezen a napon tisztelgett a Napisten születésnapja és a sötétség feletti győzelme előtt.
A hasonló szimbolika miatt a két ünnep összehangolása során új eszmeiséggel látták tehát el a régóta ismert pogány ünnepet.
Két ünnep van Magyarországon is
A karácsonyi ünnepkör már jóval korábban, négy héttel karácsony napja előtt kezdetét veszi, ezt nevezzük adventnek. December 25-26. a magyar néphagyomány szerint a nagy karácsony időszaka, január elseje, az új év kezdete pedig az úgynevezett kis karácsony, ami a katolikus liturgikus szokásrend szerint karácsony nyolcadának felel meg.
A katolikus egyház ugyanis a legnagyobb ünnepeit nemcsak egy nappal korábban, az ünnepnapok vigíliáján, hanem azt követően, nyolc napon át, azaz oktávával ünnepli.
A nyolc nap különbséggel megült nagy és kis karácsony között eltelt idő ráadásul már Jézus születésének idejében is kiemelt szerepet játszhatott, hiszen a zsidó hagyomány szerint a fiúgyermekek rituális körülmetélésének szertartását is éppen a születés utáni nyolcadik napon végzik el.
Galeotti középkori feljegyzései szerint
„Januárius elsején, Krisztus körülmetéltetése napján, szokás a magyaroknál strenát, azaz ajándékot adni a beállott év jókívánásáért. A királytól úgy kérik ezt, hogy ki-ki mestersége szerszámait nyújtja felé...”.
Bőségvarázslatokkal az új év sikeréért
A karácsonyi ajándékozás tehát nem egy később felvett szokás, hanem egy igazán mélyen gyökerező néphagyomány, ami a Néprajzi Lexikon szerint ráadásul egészen a múlt századig élt. A béresek és cselédek uruk elé járultak, aki lehetőségeihez mérten ajándékokkal, tojással, kolbásszal, terményekkel látta el őket január első napján.
Az új év kezdetéhez más népszokások is kapcsolódtak, a tél lassú elmúltát hangoskodással, zajkeltéssel igyekeztek elősegíteni, ostort csattogtattak, kolompoltak. A következő év sikere érdekében igyekeztek különféle bőségvarázslatokkal megtámogatni a remélt jó termést, a gyerekek a házak előtt a zsebükből búzát szórtak a földre, a regösökkel együtt járták a falvak házait.
Újesztendő, vígságszerző most kezd újjulni,Újjuláskor víg örömmel akkor hirdeti,Hirdeti már a Messiás, eljöttünk lenni.Legyetek hát az Istennek igaz hívei.
– énekelték.
A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (az Ige) örök születését, a hajnali pásztorok miséje a megtestesült ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.
A karácsonyt megelőző hetek egyik ősi, magyar szokásáról ide kattintva olvashatsz tovább.
