Újévkor nem mindegy, mi kerül az asztalra, és az sem, mit viszünk ki a házból. A néphagyomány szerint egyes ételek bőséget és szerencsét hoznak, míg mások elkaparhatják azt. Vajon tudod, mit hoz a lencse, mit jelképez a malac, és miért nem tanácsos baromfit enni január elsején? Tedd próbára a tudásod az újévi villámkvízünkkel!
December 13. a magyar néphagyomány egyik leggazdagabb tartalmú jeles napja. Kevés olyan dátum van az év során, amelyhez ennyi hiedelem, szokás, tiltás és mágikus cselekedet kapcsolódik. Luca napja egyszerre volt a termékenység-varázslás, a jóslás és a rontástól való védekezés ideje, ezért a nap rendjét szigorú szabályok határozták meg.
Indiában egy igazán különleges hagyomány él, amely során békákat házasítanak össze, hogy így csalogassák elő az esőt.
Szombaton helyezik végső nyugalomra a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápát, akinek nemcsak a temetése, hanem már az azt megelőző búcsúztatása és felravatalozása is eltér attól a hagyománytól, ami eddig a katolikus egyházban megszokott volt.
Noha azt rég tudjuk, hogy a magas sarkú cipő és a szoknya is hagyományosan a férfiak viselete volt, kiderült, hogy a rúdtánc is egy férfi sportból fejlődött ki. A veszélyes mozdulatoknak a puszta látványa is edzett idegrendszert kíván.
A busójárás néphagyománya 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi örökség listájára, 2012 óta hungarikum, de néhány internetes felhasználó szerint egyes résztvevők nem megfelelően viselkednek az emberekkel.
A legtöbb holland háztartásban egyáltalán nem használnak függönyt. A hollandoknak ugyanis úgy gondolják, hogy nincs rejtegetnivalójuk.
Nem csak településnevekben él többféleképpen a karácsony, egyik kedvenc, gyermekkori énekünk is így kezdődik: „Kis karácsony, nagy karácsony...”. Utánajártunk, miért van Magyarországon két karácsony, és melyik mit jelent.
A kávézacc leggyakrabban a kukában végzi, pedig nemcsak hasznos lehet otthon és a ház körül, hanem még a jövő titkainak kifürkészésére is alkalmas. Fontos azonban sietve hozzátenni, hogy utóbbihoz egyfelől török kávéra van szükség, másfelől egy olyan szakértőre, aki komolyan ért is e „tudományhoz”, és ismeri e babona minden csínját-bínját.
Tudtad, hogy a régi karácsonyi népszokásokban a termékenység és a jószágok egészsége is szerephez jutott? És azt, hogy hús szinte nem is került az ünnepi asztalra?
Advent első vasárnapján, a hajnali, harapós hidegben tömegek indultak útnak, hogy énekükkel előkészítsék a Fény születését. A téli, hajnali szentmisék, a roráték hagyománya egy máig velünk élő, ősi szokás, mely több mint ezeréves múltra tekint vissza.
A szüzesség körül mindig is misztérium ködlött: vajon mi számít annak és mi nem, valóban ez határozza-e meg egy ember értékét, mit szabad a férfiaknak és mit a nőknek, vérzik-e vagy sem, és még sorolhatnánk.
