Ezért nem használnak függönyt a hollandok: szokatlan oka van

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A legtöbb holland háztartásban egyáltalán nem használnak függönyt. A hollandoknak ugyanis úgy gondolják, hogy nincs rejtegetnivalójuk.

A Hollandiába látogatók számos meglepő szokással találkozhatnak. Az egyik ilyen különös dolog, hogy az utcán sétálva, sötétedés után gyakran bepillanthatunk az emberek otthonába, mert sok holland soha nem húzza be a függönyt, sőt, gyakran még függönyük sincs.

Aki tisztességes, nincs rejtegetnivalója

Maguk a hollandok mindezt nem tartják szokatlannak, és olyannyira a mindennapjaik része lett, hogy már a kutatók érdeklődését is felkeltette a különös szokás. Külön kutatócsoportok alakultak arra, hogy kiderítsék, honnan ered a hollandok különös szokása, és hogy Hollandiában miért nem csinálnak titkot az emberek a magánéletükből. Mindazok, akik eddig valamilyen tudományos magyarázatot kerestek erre a meglehetősen furcsa exhibicionizmusra, érdekes szociológiai magyarázatokra bukkantak. 

A hollandok nem csinálnak titkot a magánéletükből
Fotó: SolStock / Getty Images Hungary

A legnépszerűbb indoklás abból a kálvinista protestáns vallási hagyományából ered, mely szerint a becsületes polgároknak nincs rejtegetnivalójuk. Ennek épp ellenkezőjét jelenti a függöny behúzása. 

Az, hogy valaki megengedi, hogy mások bepillantsanak az otthonába, azt üzeni, ő egy tisztességes ember. 

A magyarázatok között szerepel az is, hogy vannak, akik szeretik közkinccsé tenni, milyen javakkal rendelkeznek. Az életszínvonal emelkedésével az otthonok egyre fényűzőbbé és pazarabbá váltak. Az emberek a mai napig szívesen mutatják meg egyedi gyártású konyhájukat, dizájnerkanapéikat vagy a legújabb modell szerint készült sík képernyős televíziójukat.

Mások szerint ez egy olyan új hagyomány, amely csak az 1950-es években vált szokássá, és már azóta is sok változáson ment keresztül.

Mindemellett történelmi okok is állhatnak a háttérben. Egy elképzelés szerint a hollandoknak még a 16. században megtiltották az ablakok elfüggönyözését az országot megszálló spanyolok, akik látni akarták, hogy a hollandok rejtegetnek-e fegyvereket az otthonaikban. Továbbá így tudták ellenőrizni, hogy csoportosulnak-e titokban, ellentámadást szövögetve. A függönytilalommal kapcsolatos királyi rendelet megsértőit pedig szigorúan megbüntették.

A függöny nélküli világ a nyitottságot tükrözi

Két antropológus, Hilje van der Horst és Jantine Messing 2006-ban kutatták a jelenséget, és megfigyelték, hogy leginkább azok hagyják széthúzva a függönyt, akik szűk otthonokban élnek, és szintén jellemző rájuk, hogy gyakrabban díszítik az ablakpárkányokat szobrokkal, vázákkal és művirágokkal.

A függöny nélküli ablakok párkányát gyakran tárgyakkal díszítik a hollandok
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A másik ok, ami miatt a hollandok nem használnak függönyt, hogy megfigyelhessék az otthon falain túli világot. A hollandok ugyanis előszeretettel szemlélik a kinti fényeket, az utcák nyüzsgését és az arra sétálókat. 

Ez a nyitottság egyéb tekintetben is jellemző erre a nemzetre.

A fiatalok jobban féltik a magánéletüket

A hollandok többsége függöny nélküli otthonokban nőtt fel. A CNN Travelnek néhányan beszámoltak arról, miért szeretnek még mindig bekukucskálni a csupasz ablakokon egymás lakásába.

A 68 éves Astrid Brokke harminchat éve lakik az első emeleten, ahol eleinte függönyökkel takarta otthonát a kíváncsi szemek elől, de úgy érezte, hogy a könnyű textilek fullasztó súlyként nehezednek a lakásra, éppen ezért nem sokkal később el is távolította őket. Igaz, tíz évig a szűk utcában szomszédok nélkül élt, így szüksége sem volt függönyre, hiszen nem látott be hozzá senki. 

A hollandok szeretik látni, milyen élet zajlik az utcákon
Fotó: EschCollection / Getty Images Hungary

Nemrég új lakások épültek az utca túloldalán, a legközelebbi szomszédainál éjjel-nappal le vannak húzva a redőnyök. Astridnak azóta sincs függönye, mert egyszerűen nem szereti azokat. A lapnak azt is elmondta, mióta egyre több külföldi él Hollandiában, ma már egyre több ablakra kerül fel függöny.

Ráadásul a korábbi generációkhoz képest a fiatalok sokkal jobban védik a magánéletüket, így az a fajta nyitottság, ami jellemző volt a hollandokra, kiveszőben van.

A függöny nem praktikus és nem esztétikus

A 41 éves Jan Willem van Hofwegen a harmadik emeleten lakik, és mindig azt hitte, hogy olyan magasra hozzá senki nem lát be. 

„Éppen vásároltam az utca túloldalán, amikor a párom felkapcsolta a nappalinkban a villanyt. Felnéztem, és rájöttem, hogy az arra járó emberek mindent látnak, ami nálunk történik. Mindaddig nem tudtam ezt, de még ez a felismerés sem fog rávenni arra, hogy redőnyt vagy függönyt használjak. Ennek elsősorban esztétikai okai vannak. A redőnyt nem szeretem, mert nem praktikus, a függönyök pedig nem illenének a lakásunk modern belsőjéhez” – indokolta döntését a férfi, akit egyáltalán nem zavar, ha mások belátnak az otthonukba. Hozzátette azt is: szerinte sok holland azért nem használ függönyt, mert szeretik a fényt, és nincs mit rejtegetniük.

A hollandokat egyáltalán nem zavarja, ha kíváncsi tekintetek fürkészik a magánéletüket
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

Visszainteget a bámészkodó turistáknak

Az 51 éves Marianna Beets egy turisztikailag igen forgalmas kisvárosban, a földszinten lakik, és eszébe sem jutott még, hogy függönnyel takarja el a nappaliját, ami közvetlenül egy utcára néz. 

Ha van is függöny az ablakon, a legtöbbször széthúzzák a hollandok
Fotó: Uwe Krejci / Getty Images Hungary

„Itt mindig járnak emberek, akik néha megállnak és bámészkodnak. Amikor kiintegetek nekik, félénken reagálnak, hiszen akkor döbbennek rá, mit is csinálnak, de a legtöbben visszamosolyognak és visszaintegetnek.

Idézőjel ikon

Nem bánom, hogy látják, hálóingemben és az alsóneműmben sétálok a házban, mert én is szeretem nézni a turistákat, és látni, hogy mi zajlik az utcán.

Függönyökkel elzártnak érezhetem magam, de így mindig kapcsolatban vagyok a külvilággal” – mondta Marianna, aki azt tervezi, egyszer mégiscsak függönyt tesz az ablakokra, hogy ő dönthesse el, mikor engedi be a külvilágot az otthonába, és mikor nem.

Kíváncsi vagy a hollandok ingyenes wellnesstrükkjére is? Akkor olvasd el ezt a cikkünket!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.