Balszerencsét hozhat, ha így iszod a kávéd

Olvasási idő kb. 5 perc

A kávézacc leggyakrabban a kukában végzi, pedig nemcsak hasznos lehet otthon és a ház körül, hanem még a jövő titkainak kifürkészésére is alkalmas. Fontos azonban sietve hozzátenni, hogy utóbbihoz egyfelől török kávéra van szükség, másfelől egy olyan szakértőre, aki komolyan ért is e „tudományhoz”, és ismeri e babona minden csínját-bínját.

Törökországban jó eséllyel találhatsz ilyet, ott ugyanis már évszázados hagyománya van a kávéjóslásnak. De ahhoz, hogy megértsük a törökök e különleges tradícióját, először meg kell ismernünk a kávéjukat.

Szulejmán szultán ivott először török kávét

A török kávét – amelyet az UNESCO 2013-ban felvett a szellemi kulturális örökségek listájára – egyedi aromája és az elkészítési módja teszi különlegessé, no és az, hogy Törökországban a fekete nem csak egy koffeines ital. A kávé ott a vendégszeretet és a barátság jelképe, amelyhez egy mondás is kapcsolódik: „Egy csésze közösen megivott kávé negyven évig a szívben marad”. 

A török kávé az UNESCO világörökségi listájára is felkerült
Fotó: Hrdina-Bárány Zsuzsi

A kávé az Oszmán Birodalom idején, Jemenen keresztül érkezett Törökországba, Szulejmán szultán palotájába, ahol az udvari szakácsok új technikát dolgoztak ki az elkészítésére. Innen a neve is, török kávé, amely a törökök által kidolgozott főzési módszerre utal. A palotában nagyon népszerűvé lett kávé végül eljutott Isztambul utcáira is, mi több, a 16. században már sorra nyíltak a nyilvános kávéházak is. Innen pedig már csak egy lépés volt, hogy a kereskedők és az európai diplomaták világszerte hírét vigyék.

A török kávét Szulejmán palotájában fejlesztették ki
Fotó: TGA

Ugyanúgy készítik ma is, mint a szultán idejében

Noha a szultáni palotában készült első kávé óta évszázadok teltek el, az elkészítése szinte változatlan maradt. Az italhoz a finomra őrölt kávét egy hosszú nyelű edényben, cezvében főzik fel, majd kis csészékbe töltik – kívánság szerint cukormentesen, enyhén vagy nagyon édesen. A kávé mellett mindig van egy pohár víz és általában egy török édesség – például nálunk csak török csemegeként ismert – lokumot kínálnak. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a törökök szeretik a kávéjukat, amelyet minden alkalomhoz szívesen fogyasztanak. 

Törökország különleges hagyománya

És akkor kanyarodjunk vissza a kávéjóslásra, amely ugyancsak különleges hagyománnyá vált Törökországban: ehhez a kiürült csészét fejjel lefelé fordítják, majd a benne maradt zacc mintázatából próbálnak jövőre vonatkozó üzeneteket megfejteni.

Idézőjel ikon

Ha a kávé fogyasztója komolyabb jóslatot szeretne, olyan emberhez kell fordulnia, aki érti a csésze alján maradt zacc súgta üzeneteket; ők általában hivatásos jósok, vagy legalábbis olyanok, akiknek van némi tapasztalata.

Noha e jóslásnak tudományos magyarázata nincs, sőt szilárd elméletek sem kapcsolódnak hozzá, a tasseográfia attól még létező fogalom. Bár ezt a tea kapcsán, a tealevelek alakjában és elrendezésében található szimbólumok azonosítása és üzenetei értelmezésének művészetére használják leginkább, a kávéval is összekapcsolják. 

A kávéhoz babonák és szimbólumok is kapcsolódnak Törökországban
Fotó: Basak / Wikimedia Commons

Ez történik a kávéjósnál

A jóslás első lépése természetesen egy török kávé készítése, amelyet a fogyasztója jobbára egy fehér belsejű, kis csészében kap. A jós kérheti azt a jóslást kérőtől, hogy az őt foglalkoztató kérdéseire gondolva hajtsa fel a feketét. Egyes országokban még azt is meghatározza a jövendőmondó, hogy a kávéfogyasztó meghatározott számú kortyban igya meg az italt – általában egy, három vagy öt kortyban.

Idézőjel ikon

Ezután jön a csésze fejre állítása, amelyet a kávéivó a szándékára gondolva a csészealjjal együtt, az óramutató járásával megegyezően vagy ellentétes irányban megforgat, ezzel fellazítva a leülepedett zaccot.

Miközben az üledék lefolyik a csészéből a csészealjra, a jós megkéri a kávé fogyasztóját, hogy tegyen egy gyűrűt vagy érmét a csésze tetejére, ha szerelmi életével vagy az anyagiakkal kapcsolatban szeretne válaszokat kapni.

Ez mutatja a szerencsét

A törökkávé-olvasás előtti – amíg a kávé lecsorog a csészében – 5-10 percet általában beszélgetésre használják, így a jós még több információt kap „ügyfele” gondolataival és érzéseivel kapcsolatban. A jövendőmondó ezután csak a csészét veszi kézbe, és megnézi, az leválasztható-e a csészealjról. Úgy tartják ugyanis, ha e kettő összeragad vagy nem válik szét azonnal, nem szabad jósolni, mert az azt jelenti, a kávé ivójának az oldalán áll a szerencse, nem jó azt összetörni. Jót jelez az is, ha a kávézacc nagy része a csészealjra folyik, hiszen a kávéfogyasztót ezzel elhagyják a gondok is.

Ha a csészealjon a zaccból egy kiemelkedő halom formálódik ki, hamarosan pénz érkezhet a házhoz.

A jósláshoz általában fehét belsejű csészét használnak
Fotó: TGA

Sok mindent elárul a csésze helyzete is

csésze helyzetének és állásának is megannyi értelmezése, a leggyakoribbak ezek:

  • a csésze alja a múltat jelenti, a közepe a jelent, a perem körüli terület pedig a jövőt jelképezi;
  • a fogantyú körüli terület a szerelmet és a kapcsolatokat jelképezi, így nem mindegy, merrefelé mutat;
  • a csésze fogantyújával szemben található rész a pénzzel és a gazdagsággal kapcsolatos;
  • a fogantyútól balra elhelyezkedő terület a kávét ivó személy jelenlegi helyzetét szimbolizálja;
  • a fogantyútól jobbra eső rész a jövőbeli eseményeket jelzi előre;
  • a csésze alja az otthonnal és a családdal kapcsolatos dolgokat mutatja.

Ezt súgják a vonalak

A fentieken túl nagyon fontos információkat hordoznak a zacc hagyta nyomok, köztük a vonalak, amelyek, ha függőlegesek, az életcélokat jelentik. Úgy tartják, minél nagyobb és sötétebb a vonal, annál jobb lesz az eredmény, mi több, ha a vonal el is éri a csésze peremét, a cél elérése nagyon is ígéretes. Minden egyenes vonal vagy útvonal világos tervet mutat konkrét célokkal, szemben a hullámosakkal vagy szaggatottakkal, amelyek bizonytalanságról tanúskodnak.

A kávét minden alkalomhoz szívesen fogyasztják a törökök
Fotó: TGA

Jót jelenthetnek a pontok

Ha a zacc fekete pontokat hagy maga után, általában azt jelenti, hogy hamarosan pénz állhat a házhoz, mások közelgő üzenetek érkezését jósolják belőle. A háromszög változást ígér, a kör általános sikert, a négyzet kegyelmet és békét jelez,

Idézőjel ikon

az Y pedig kereszteződéseket, döntési lehetőségeket vagy egy barát által nyújtott segítséget.

A számoknak lehet numerikus és szimbolikus jelentése is, ahogyan a betűkhöz is köthető jelképes értelmezés, de szó szerinti is. Utóbbi esetben a betű egy adott betűvel kezdődő nevet, helyet vagy tárgyat szimbolizál.

Ma már vannak olyan kifejezetten kávéjóslásra „szakosodott” kávézók, amelyekben általában ingyen kapható a fekete, a jóslásért viszont kell fizetni. Jósoltatni azonban tényleg csak hozzáértővel szabad!

Ha szeretnéd tudni azt is, hogyan rendel kávét egy titkosügynök, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?