Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.
A Nap belsejében zajló folyamatok újabb meglepetést tartogatnak a kutatók számára. Egy több évtizedes megfigyeléseken alapuló tanulmány szerint ugyanis változás jelei mutatkoznak a csillag belső rezgéseiben, amelyeket a tudósok gyakran a Nap „szívveréseként” emlegetnek. Bár a jelenség közvetlenül nem érzékelhető a Földről, következményei hosszabb távon bolygónk környezetére és az úgynevezett „űridőjárásra” is hatással lehetnek.
A Nap szívverése a Földre is hatással van
A Nap messze nem egy nyugodt égitest. Belsejében folyamatos mozgások és rezgések zajlanak, amelyek hanghullámok formájában terjednek. Ezeket a hullámokat vizsgálják a kutatók a helioszeizmológia (a Nap belső rezgéseinek kutatása) segítségével. A módszer lehetővé teszi, hogy a tudósok olyan folyamatokba is betekintést nyerjenek, amelyek a felszín alatt zajlanak, és más módon nem figyelhetők meg.
A kutatók a Birmingham Solar Oscillations Network, vagyis a BiSON (a Nap rezgéseit figyelő nemzetközi teleszkóphálózat) adatait elemezték. A rendszer 1987 óta gyűjti a Nap rezgéseivel kapcsolatos információkat, így tekintélyes adatmennyiség alapján tudták összehasonlítani a különböző napciklusokat.
11 évente változik a Nap aktivitása
A Nap aktivitása nagyjából 11 éves ciklusokban változik. Vannak időszakok, amikor több napfolt, napkitörés és mágneses esemény figyelhető meg, majd ezek száma ismét visszaesik. Az új elemzés azonban arra utal, hogy az elmúlt két évtizedben valami megváltozott. A Nap belső rezgései már nem ugyanúgy követik a felszínen látható aktivitást, mint korábban.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A szakemberek szerint ennek hátterében a Nap mágneses szerkezetének átalakulása állhat. A mérések azt mutatják, hogy a mágneses aktivitás egyre inkább a fotoszféra (a Nap látható felszíne) közvetlen közelébe helyeződik át. Más szóval azok a folyamatok, amelyek a Nap aktivitási ciklusait irányítják, egyre sekélyebb rétegekben zajlanak.
Ez azért fontos, mert a Nap mágneses működése közvetlenül befolyásolja az űridőjárást.
Az erősebb aktivitási időszakok során nagyobb valószínűséggel alakulnak ki geomágneses viharok (a Föld mágneses terét megzavaró jelenségek), amelyek hatással lehetnek a műholdakra, a navigációs rendszerekre, a rádiókommunikációra és bizonyos esetekben még akár az elektromos hálózatra is.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a 24. napciklus a vártnál jóval gyengébbnek bizonyult, miközben a jelenlegi, 25. ciklus esetében a felszíni megfigyelések és a Nap belsejéből származó adatok nem teljesen ugyanazt a képet mutatják. Míg a felszíni mutatók alapján a ciklus nem tűnik rendkívülinek, a belső rezgések szerint a Nap továbbra is kifejezetten intenzív időszakban van.
A tudósok egyelőre nem tudják biztosan, hogy egy hosszú távú átalakulás kezdetét figyelik-e meg, vagy csupán egy átmeneti változásról van szó – ennek a kérdésnek a megválaszolásához további évtizedek adatai lesz majd szükség.
A csillagunk „szívverésében” észlelt eltérés ugyan első hallásra távoli tudományos érdekességnek tűnhet, ám a Nap viselkedése végső soron a Föld környezetét is erősen alakítja. Vagyis ezek a megfigyelések nemcsak a tudományos körök számára lehetnek érdekesek, de a földi életre is közvetlenül hatással lehetnek.
Kapcsolódó: mágneses viharok egyik csodaszép leképezése a sarki fény, amit a szerencsések itthon is láthattak
