Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

konzultáció az urulógussal
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Ha egy férfi éjszaka többször is kénytelen kimenni a mosdóba, vagy napközben is állandóan vizelési inger gyötri, a legtöbben hajlamosak egy legyintéssel elintézni a dolgot. „Biztos csak felfáztam”, „öregszem már, ez ezzel jár”, vagy „csak a szokásos, ártalmatlan prosztatamegnagyobbodás” – szólnak a tipikus belső kifogások.

Pedig a helyzet az, hogy a maszkulin szemérmesség vagy a vizsgálatoktól való félelem ebben az esetben szó szerint életveszélyes lehet. A háttérben ugyanis a világ egyik leggyakoribb férfibetegsége, a prosztatarák is meghúzódhat. A statisztikák ijesztőek, a korai figyelmeztető jelek pedig rendkívül csalókák és félrevezetők. Éppen ezért fontos tisztázni, mikor kell azonnal urológushoz fordulni.

A legnagyobb csapda: a tünetmentesség és a félrevezető jelek

A prosztata rosszindulatú daganata kezdetben kifejezetten alattomos, mivel az első stádiumokban gyakran egyáltalán nem okoz fájdalmat vagy feltűnő panaszokat. Amikor pedig mégis jelentkeznek az első tünetek, azok szinte megszólalásig hasonlítanak az idősödő férfiak körében teljesen megszokott, jóindulatú prosztatamegnagyobbodás jeleire.

Jelenleg Magyarországon nincs szervezett szűrési program a prosztatarák korai felismerésére, ellentétben például az emlő- vagy a vastagbélrákkal.

férfi termékenység
A legtöbb férfi csak legyint a tünetekre, pedig komoly problémát jelezhetnek
Fotó: Oleksandr Todorov / Getty Images

A gyakori vizelési inger mellett a nehezen induló, akadozó vagy szakaszos vizeletürítés is tipikusan olyan jel, amit a férfiak hajlamosak eltitkolni vagy természetesnek venni. A betegség felismerése gyakran csak az éberségükön múlik: csak azok kerülnek időben orvoshoz, akik önszántukból rászánják magukat a vizsgálatra.

A szakemberek szerint átlagos kockázat esetén 45 éves kortól mindenkinek kötelező jellegűvé kellene tennie a rendszeres, évenkénti urológiai szűrést – akkor is, ha valaki makkegészségesnek érzi magát.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A híres PSA-teszt: rákot jelent, ha magas az érték?

A szűrések egyik legfontosabb eleme a PSA-vizsgálat, ami egy egyszerű vérvételt jelent. A PSA egy olyan fehérjemarker, amelyet a prosztata termel, és amelynek megemelkedett szintje jelezheti a daganat jelenlétét. Sokan azonban pánikba esnek, ha a laborleleten magasabb számot látnak, pedig az urológus szerint az eredmény értékelése ennél sokkal összetettebb.

A laborban a teljes és a szabad PSA arányát (az úgynevezett PSA indexet) is nézik.

Fontos tudni, hogy a magasabb érték mögött korántsem biztos, hogy rák áll. A PSA-szintet ugyanis egy sor teljesen hétköznapi dolog is hirtelen az egekbe lökheti: egy egyszerű prosztatagyulladás, egy kiadósabb hétvégi kerékpározás, vagy akár a vizsgálatot megelőző napokban élt nemi élet is befolyásolja az eredményt. Éppen ezért a diagnózist soha nem egyetlen laborérték, hanem a szakorvos komplex vizsgálata határozza meg.

Kik vannak a tűzvonalban?

Bár a prosztatarák bárkinél kialakulhat, léteznek bizonyos rizikófaktorok, amelyek mellett sokkal óvatosabbnak kell lenni. A genetikai hajlam mellett a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a túlsúly és a mozgásszegény életmód mind-mind növelik a daganat esélyét. Ha valakinek a családjában – édesapjánál, nagyapjánál, fivérénél – már előfordult ez a betegség, akkor a szűrést halogató magatartás különösen veszélyes.

Nem csupán az idős férfiakat érinti a prosztatarák
Fotó: RealPeopleGroup / Getty Images Hungary

Vannak azonban olyan drasztikusabb tünetek, amelyeknél már egyetlen napot sem szabad várni az urológus felkeresésével. Ilyen figyelmeztető jel

  • a vizeletben vagy az ondóban megjelenő vér,
  • a hirtelen, megmagyarázhatatlan fogyás,
  • a visszatérő, fokozódó csontfájdalom,
  • a visszatérő éjszakai izzadás.

A Weborvos szakértői cikke szerint amit minden férfinak (és a mellettük élő aggódó feleségeknek, partnereknek) meg kell értenie, az az, hogy a prosztatarák a korai stádiumban az egyik legjobban és leghatékonyabban gyógyítható daganattípus. Ha időben felismerik, a túlélési és felépülési esélyek rendkívül jók.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.