Advent első vasárnapján, a hajnali, harapós hidegben tömegek indultak útnak, hogy énekükkel előkészítsék a Fény születését. A téli, hajnali szentmisék, a roráték hagyománya egy máig velünk élő, ősi szokás, mely több mint ezeréves múltra tekint vissza.
A szüzesség körül mindig is misztérium ködlött: vajon mi számít annak és mi nem, valóban ez határozza-e meg egy ember értékét, mit szabad a férfiaknak és mit a nőknek, vérzik-e vagy sem, és még sorolhatnánk.
Mindenszentek az emlékezés ideje. November elsején a magyar temetők többsége is puha, meleg fénybe öltözik: az örök világosságot jelképező fények a legtöbb sírt megvilágítják.
A legtöbb magyar városnak van olyan egyedi jellemzője vagy jelzője, ami alapján azonnal tudjuk, melyik településről is van szó. Ezek a sajátosságok egyúttal a városok hagyományára, kultúrájára és történelmi múltjára is utalnak.
Szent Iván éjjele az eredeti legenda szerint nem a szerelemről szól, hanem egy fontos személyre emlékezik, aki megváltoztatta a világot. Ez a nap sokaknak olyan, mint egy nyári karácsony: valódi ünnep.
Több mint ezer évig élt Kínában a lábelkötés hagyománya, amely során a nők rengeteg fájdalom és szenvedés árán torzították el a lábfejüket. Hihetetlen, hogy még ma is élnek olyanok, akik néhány évtizeddel ezelőtt még naponta cserélték a kötést e végtagjukon.
Lélegzetelállító természeti csodák veszik körül a világ legrégebbi hotelét. A japán Nishiyama Onsen Keiunkan bő 1300 éve várja falai között a pihenni vágyókat. Akár te is foglalhatsz benne szobát.
Egészen a 20. század elejéig fennmaradt a bűnevés: az elhunyt vétkeinek átvállalása egy furcsa rituálé keretében. Noha a bűnevőket megvetették és lenézték, fontos szerepük volt a középkori társadalomban.
Nem túlzás azt állítani, hogy az élet minden területén találni olyan mély vallási és kulturális gyökerekkel rendelkező szokásokat, amelyek évezredek óta formálják a zsidóság életét és napjait. Noha mindet felsorolni nem is tudjuk, a kóser étkezésen túl most bemutatunk néhány ma is élő szokást, amely a kezdetektől fogva meghatározza a zsidók identitását és életmódját.
Már a neve is szokatlan, valószínűleg, ha azt halljuk, fumu, nem sok embernek ugrik be egy sütemény képe. A régi, élő népszokást azonban Magyarország egyes vidékein a mai napig őrzik.
A roma karácsonyi hagyományok nagyon sok mindenben hasonlítanak a többségi társadalom ünnepi szokásaihoz. A magyarországi cigányság számára is a karácsony a legszentebb és a legnagyobb ünnep, vallási hovatartozástól függetlenül.
Hogyan lett a fenyőfa a karácsony központi szimbóluma? Az örökzöldek a téli időszakban régóta részei volt az emberiség történetének, mivel úgy tartották, hogy elűzi a gonosz szellemeket, boszorkányokat és távol tartja a betegségeket. Az ókori kultúrákban éppen ezért az otthonok ajtajaira és ablakaira akasztották őket. Vélhetően ez az ősi szokás éledt újjá a 16. századi Német-római Birodalomban, amikor a keresztények elkezdték feldíszíteni a fenyőfákat. A hagyomány szerint maga Luther Márton volt az első, aki egyszer hazafelé tartva egy téli estén egy ragyogó fényt látott az egyik fenyőn. Annyira megragadta a látvány, hogy innen jött a feldíszített fenyőfa ötlete.
