Ezért mosnak naponta többször is kezet: érdekes zsidó szokások

Olvasási idő kb. 4 perc

Nem túlzás azt állítani, hogy az élet minden területén találni olyan mély vallási és kulturális gyökerekkel rendelkező szokásokat, amelyek évezredek óta formálják a zsidóság életét és napjait. Noha mindet felsorolni nem is tudjuk, a kóser étkezésen túl most bemutatunk néhány ma is élő szokást, amely a kezdetektől fogva meghatározza a zsidók identitását és életmódját.

„A zsidók számára olyan a szombat, mint a sugárzó szépségű menyasszony, a báj és tisztaság költői jelképe, a szerelem és a ragaszkodás tárgya” – áll Hayim Halevy Donin Zsidónak lenni című könyvében. Noha egy kívülálló számára korlátozásnak hathat e nap, „a zsidóság önmagához és hitéhez való hűségét, szellemi erejét és tettrekészségét” ma is a szombat határozza meg. A Tóra szerint e nap egyszerre a világ teremtésének és az Egyiptomból való kivonulásnak az emlékműve is. 

Egy nap, amelyre a zsidó vallás épül

A családok tisztán, tiszta és rendezett otthonban, szépen terített asztallal, a legszebb étkészlettel és előre elkészített, a hétköznapokétól eltérő ételekkel várják a szombat érkezését, ami hivatalosan a szombati gyertyák meggyújtásával kezdődik napnyugta előtt körülbelül 20 perccel.

A sabbath a szombati gyertyák meggyújtásával kezdődik
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary

A szombati szabad és tiltott tevékenységekről igen sok a tévhit, a zsidó kultúrát kevésbé ismerők többsége szerint e napon semmit sem szabad csinálni. Az ugyan tény, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyekre nemet kell mondaniuk, de semmi sem tiltja például a Tóra-olvasást, sőt, a bölcsek szerint „Izrael azért kapta a szombatot és az ünnepeket, hogy Tórát tanulhasson”. Szombaton lehet azonban

Idézőjel ikon

olvasni és tanulni, beszélgetni, sétálni, szomszédba vagy barátokhoz menni, aludni, korán lefeküdni vagy délután sziesztázni, társasjátékozni, összejöveteleken részt venni.

Ám a melácha – amit leggyakrabban tévesen munkának fordítunk – végzése valóban tilos. A Tóra szerint meláchának számít a sütés-főzés, az őrölés, a metélés és a szűrés, a mosás, a kötés, a horgolás, a hímezés, a varrás, a ragasztás, az enyvezés, valamint az építés és javítás.

Emellett írni, rajzolni, festeni, színezni és gépírni sem lehet, de tilos a hajvágás, a borotválkozás, a körömvágás, a tűzgyújtás, a kert- és fűgondozás és a halászat.

Nem lehet továbbá utazni, csapdát állítani, vágni vagy tépni, és közterületen hat lábnál – vagyis nagyjából 1,8 méternél – távolabbra hordani, vinni, tolni egy tárgyat.

A bölcsek szerint Izrael azért kapta a szombatot, hogy Tórát tanulhasson
Fotó: shironosov / Getty Images Hungary

A rituális kézmosás és a higiénia

Kezet mosni azonban szombaton sem tiltott, sőt: a zsidó kultúra egy igen fontos eleme e szokás, amelynek mindennap különös figyelmet szentelnek. A zsidóságot nem véletlenül emlegetik tiszta népként, amely elnevezés leginkább abban gyökerezik, hogy

Idézőjel ikon

a zsidókat épp a napi többszöri kézmosás és a test tisztán tartása miatt kerülték el a járványok.

Sükösd Anikó társadalomkutató szerint a vérvádakon kívül ez is alapot szolgáltatott a zsidók elleni erőszakos támadásoknak, a pogromoknak

150 vérvád

Az alapvetően a zsidók elleni gyűlöletből származó hiedelem, miszerint a zsidók keresztény gyermekek vérét használják a peszáchi kovásztalan kenyér, a macesz készítéséhez, évszázadokon át élt Európában. Egy vérvádnak akár egy egész közösség is áldozatul eshetett: a gyilkosságokkal megvádolt zsidók elleni véres pogromokra gyűlölködő tömegek szerveződtek. Amíg a vérvádak az ókorban és a középkorban vallási indíttatásúak voltak, addig az újkorban antiszemita ideológiához kapcsolódtak. A közép- és az újkorban körülbelül 150 vérvádat dokumentáltak.

De lássuk csak, milyen szokások kötődnek a napi többszöri kötelező kézmosáshoz! A vallásukat gyakorló zsidók minden reggel ezzel kezdik a napot: jobb kézzel felemelik a vízzel tele edényt, amelyet bal kezükbe vesznek, majd leöntik először a bal, majd csere után a jobb kezüket, amely folyamatot egymás után háromszor megismétlik. Kezet mosni egyébként étkezés előtt és után, vécézés, tisztátalan tárgy érintése, temetőlátogatás, valamint cipőhúzás után is kell.

Egy hely, amely előbb épül, mint a zsinagóga

Ha már a higiéniánál tartunk, fontos megemlítenünk a mikvét is, amely Papp Richárd kulturális antropológus szerint olyannyira fontos egy zsidó közösség életében, hogy előbb épül meg, mint a zsinagóga. A természetes, forgatott és fűtött vizű rituális fürdő a megmerítkezés színhelye, amelyet a nők a menstruációjuk után, hét tiszta napot kivárva használnak, hogy tisztává tegyék a testüket a szexuális életre. 

Idézőjel ikon

A mikvében való merítkezés előtt a testet teljesen meg kell tisztítani, tetőtől talpig.

Fogat és hajat is kell mosni, utóbbit ki kell fésülni, és minden csattól és hajgumitól megszabadítani, a körmöket le kell vágni, a műkörmöket és a száraz bőrt is el kell távolítani, ahogyan még a kihullott hajszálat is, hogy az se állhasson a test és a víz útjába. A nő a mikvébe egy kísérővel megy, aki segít a megmerítkezőnek abban, hogy teljesen tisztán merülhessen alá háromszor a fürdő vizében. A rituális fürdő az esküvő előtt is fontos szerepet játszik a nő életében, a megmerítkezés ugyanis egy igen fontos mozzanata a házasságra való felkészülésnek is. 

A mikvében teljesen tiszta testtel szabad csak megmerítkezni
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Így kell járni

A megannyi érdekes szokás mellett az öltözködési szokásokról is érdemes szót ejteni. Például arról, hogy a zsidók nem hordhatnak drága ruhákat, mert attól büszkévé válhatnak, ugyanakkor koszos és rongyos ruhát sem ölthetnek magukra, mert amiatt pedig megvethetik őket. Fontos, hogy mindig minden felvett darab – beleértve a cipőt is – legyen tiszta, és semmiképp sem hivalkodó, és arra is figyelni kell, hogy ruházatuk két darabját ne egyszerre vegyék fel.

Egyes rabbik még otthon is kipát hordanak, mert egyébként egy vallását gyakorló zsidó négy lépésnél többet nem tesz meg fedetlen fővel.

Ahogyan tilos büszkén, kinyújtott nyakkal is járni, úgy lehorgasztott fejjel is. Ez nagyjából annyit jelent, hogy olyan testtartással kell közlekedni, hogy az ember lássa, hova lép, és azt is, hogy ki jön vele szembe. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, hogyan sétálnak egymás mellett: tilos ugyanis két ellenkező nemű mellett menni, vagyis egy férfi nem közlekedhet két nő között és fordítva, sőt, két kutya között sem szabad haladni.

Ha szeretnéd azt is megtudni, miért esznek a földön ülve a japánok, kattints ide!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.