Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hogyan lett a fenyőfa a karácsony központi szimbóluma? Az örökzöldek a téli időszakban régóta részei volt az emberiség történetének, mivel úgy tartották, hogy elűzi a gonosz szellemeket, boszorkányokat és távol tartja a betegségeket. Az ókori kultúrákban éppen ezért az otthonok ajtajaira és ablakaira akasztották őket. Vélhetően ez az ősi szokás éledt újjá a 16. századi Német-római Birodalomban, amikor a keresztények elkezdték feldíszíteni a fenyőfákat. A hagyomány szerint maga Luther Márton volt az első, aki egyszer hazafelé tartva egy téli estén egy ragyogó fényt látott az egyik fenyőn. Annyira megragadta a látvány, hogy innen jött a feldíszített fenyőfa ötlete.
Ez a szokás aztán a 19. századtól kezdve gyorsan elterjedt előbb az arisztokrácia és a művészek, majd a polgárok között is. Olyannyira népszerű lett a feldísztett fenyőfa, hogy amikor Erzsébet királyé 1860 karácsonyát nem tölthette a családja körében, mert Madeirán volt gyógykezelésen, Ferenc József oda is küldött neki egyet.
Magyarországon vélhetően 1824-ben Brunszvik Teréz grófnő állította az első karácsonyfát Pesten. Az új szokás hamar elterjedt, és a hatvanas évektől kezdve már fenyővásárokat tartottak az adventi időszakban. Azóta pedig elképzelhetetlen az ünnepünk karácsonyfa nélkül.
Ennek szomorú következménye az, hogy Vízkereszt, de sokszor már Karácsony után, rengeteg fenyőfa landol mindenfelé. Gyakran lehet látni, hogy valaki egyszerűen kidobja az ablakon. A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. adatai szerint Budapesten mintegy 5-600.000 darab fenyőfa kerül az utcára.
De akkor mégis, mit tegyünk a karácsonyfánkkal?
Szedjünk le a fenyőfáról minden díszt, csillagszórót, szaloncukrot, hiszen ez nehezíti a feldolgozást. Ezt azért kell megemlíteni, mert a tapasztalatok szerint ez sajnos nem magától értetődő. Ezt követően a legjobb, ha Budapesten a kijelölt gyűjtőhelyekre tesszük ki a pompától megfosztott fenyőfánkat. Lehetőség van a kukák mellé és kihelyezni, ha másként nem tudjuk megoldani, de ez esetben nagyon figyeljünk arra, hogy ne akadályozzuk se a gyalogos, se az autós forgalmat vagy a parkolást. Budapesten kívül a helyi közszolgáltató online elérhetőségein találunk erről információt.
Mit ne tegyünk a fenyővel?
Semmi esetre se dobjuk ki az ablakon! Számos hajmeresztő videó kering a világhálón, ahol a tulajdonos egyszerűen csak kidobja az ablakon a megunt karácsonyfát, ez azonban nagyon balesetveszélyes. Szintén tilos a karácsonyfa fűtőanyagként való elégetése. Nem véletlenül: a fenyőfa fűtőértéke alacsony, gyantatartalma magas, így azon túl, hogy a fűtőberendezést is károsítja, erősen szennyezi a levegőt is az égés során felszabaduló füst által.
Hogyan tudunk tudatosan bánnunk a fenyőfával?
Először gondoljuk át, hogy mennyi időt is töltünk otthon a feldíszített fenyővel. Ha döntő többségében a rokonságnál leszünk karácsonykor és az ünnepek alatt, akkor felesleges vennünk egy fenyőfát. Ha semmiképp sem akarunk lemondani róla, akkor tájékozódjuk az alternatívákról. Vásárolhatunk földlabdás fenyőt, amit az ünnepek után kiültethetünk a kertbe vagy egy cserépbe az erkélyre. Amennyiben kertes házban élünk, kint is feldíszíthetjük a fát, de vehetünk tarós műfenyőt is, amit évekig lehet használni. Láthatjuk, hogy ma szinte mindennek van kevésbé káros alternatívája, ezért érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről, így sok millió fenyőfa elégetésétől mentjük meg a bolygót és saját egészségünket is megóvhatjuk. Az égés során ugyanis számos káros anyag szabadul fel, amely szennyezi a levegőt, ezáltal pedig az egészségünkre is ártalmas.
Épp ezért fontos, hogy az élet minden területén igyekezzünk kerülni az égéssel járó folyamatokat. Ilyen a fával való fűtés, de a dohányzás is: a cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, mihamarabb szokjunk le róla, hiszen csak így csökkenthetjük 100%-ban a megbetegedések kockázatát és a környezeti terhelést. Amennyiben mégsem szokunk le a dohányzásról, akkor is van lehetőségünk tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már vannak ugyanis füst és égés nélkül működő alternatív dohánytermékek. Ilyen technológia a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy erősen addiktív hatású anyag, egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
Bár a karácsonyfa-állításnak régre visszanyúló hagyománya van, érdemes átgondolnunk, hogy ennek kedvéért tovább terheljük-e a környezetet vagy megelégszünk azzal, hogy a karácsonyi ünnepeknek nem a külsőségben látjuk a szépségét, hanem abban, hogy megpihenünk békességben a szeretteink körében az év utolsó napjaiban. Ha fenyőfát választunk, akkor az legyen olyan, amivel kevésbé terheljük a környezetet, szerencsére ma már számos alternatíva közül választhatunk. Dohányzás esetén viszont csak egyetlen jó választás létezik: ha nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotin tartalmú terméket.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
