Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.
A technológia annyira kifinomulttá vált, hogy a szakértők szerint az átlagemberek, sőt még maguk a kutatók sem képesek hibátlanul megkülönböztetni a mesterségesen generált hangot a valódi ember hangjától.
Így csalják ki a pénzünket
A csalók általában vészhelyzetet színlelnek, és arra építenek, hogy az áldozatok a sokk hatása alatt, gondolkodás nélkül cselekednek majd. Tipikus forgatókönyv, hogy a lemásolt hangon beszélő „családtag” bajba került:
például elrabolták vagy börtönbe zárták, és azonnal pénzre van szüksége a szabaduláshoz.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a profi bűnözők már valós idejű szövegfelolvasó és hangmanipulációs eszközöket használnak, ami lehetővé teszi az oda-vissza történő beszélgetést. Ezenfelül a hívóazonosító meghamisításával (caller ID spoofing) elérik, hogy a kijelzőn valóban az ismerősünk neve vagy telefonszáma jelenjen meg.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Felfoghatatlan mennyiségű pénzhez jutnak hozzá a csalók
Ez a csalási trend hatalmas anyagi károkat okoz világszerte. Az FBI adatai szerint az amerikaiak tavaly több mint 893 millió dollárt veszítettek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos visszaélések, köztük a hangklónozásos támadások, AI-alapú adathalász e-mailek és romantikus csalások miatt. A veszélyre már olyan globális pénzintézetek is figyelmeztetik az ügyfeleiket, mint az egyesült királyságbeli Starling vagy az ausztrál Commonwealth Bank.
A gyanútlan áldozatok gyakran csak későn ébrednek rá a csalásra:
egy kaliforniai édesanya például több ezer dollárt utalt át a bűnözőknek, és csak azután hívta fel a lányát, aki valójában biztonságban dolgozott a munkahelyén.
Mivel a technológia fejlődésével a korábbi árulkodó jelek, mint a furcsa szünetek vagy a hang szakadozása mára már eltűntek, a szakértők azt tanácsolják, hogy magára a kontextusra és a sürgetésre figyeljünk. Ha a hívó határidőt szab, tiltja, hogy bárki másnak beszéljünk a helyzetről, vagy szokatlan módon követel nagy összegeket, azonnal gyanakodjunk.
Az első és legfontosabb lépés ilyenkor az, hogy próbáljuk meg elérni a hozzátartozónkat egy másik felületen, például SMS-ben, egy másik telefonról hívva, vagy egy olyan ismerősön keresztül, aki tudhatja, hol tartózkodik az illető.
A jövőbeli támadások megelőzésére a szakértők egy egyszerű, de hatékony módszert javasolnak:
a családtagok vagy munkatársak közösen határozzanak meg egy biztonsági jelszót.
Ennek egy olyan kifejezésnek kell lennie, amelyet csak egy szűk kör ismer, és sem az interneten sem másokkal nem osztjuk meg. Ha gyanús hívást kapunk, ezzel a jelszóval azonnal ellenőrizhetjük a hívó személyazonosságát.
Kapcsolódó: így verik át a magyar betegeket a csalók
