A betlehemi jászol történetét mindenki ismeri, de azt kevesen tudják, hogy Mária sorsa hogyan alakult a későbbiekben. Jézus édesanyja egyes források szerint nem egyetlen gyereket nevelt: lássuk, honnan eredhet ez a meggyőződés!
A szegény ács, József jegyese, Mária a házasságkötés előtt gyermeket fogan, majd azután, hogy egy angyal jegyesét is meggyőzi arról, hogy nem hűtlenség gyümölcsét, hanem Isten fiát hordja szíve alatt, vele együtt kel útra férje szülőföldjére, hogy a népszámlálás által rá rótt kötelezettségnek eleget tegyen. Sehol nem találnak már szállást, nincs egyetlen fogadó sem, amelyben akár csak egy kis szoba jutna a mindenórás asszonynak és férjének, így végül egy istállóban vagy barlangszerű helyen tudták meghúzni magukat, itt is született meg Jézus. Ez a karácsony története, melyet mindenki ismer.
Mint az a Bibliából ismert, a későbbiekben menekülnie kellett a családnak e vidékről, mivel a hatalmát féltő Heródes állítólag úgy döntött, azzal tudja a leginkább megvédeni koronáját, ha lemészároltat minden egyes két év alatti fiút Betlehemben és környékén. A hagyomány szerint 2000 gyermek esett áldozatául a hatalomvágynak, amelyről egyedül Máté evangéliuma számol be, egyesek emiatt meg is kérdőjelezik az egész történetet. Heródesre azonban jellemző volt a véres bosszú gyakorlása, Flavius Josephus történetíró műveiben is megismerhető, mi mindenre volt képes, így valójában nem olyan életszerűtlen az elővigyázatosságból tett intézkedés.
Arról tudunk, hogy József álmában kap angyali üzenetet a tervről, ezért Egyiptomba menekül gyermekével – de a családról ezt követően legközelebb Jézus 12 éves korából értesülünk, amikor is szüleivel mit sem törődve a templomban, az írástudók körében tölti idejét. A két esemény közti időszakról annyi derül csak ki, hogy Júdeába nem mer visszatérni Heródes halála után sem József, mivel a királyt fia követte a trónon, így Galileába költözik a család.
Mi történt Máriával ezután?
Az igazi kérdés az: mekkora is lehetett ez a család a valóságban, azaz született-e Máriának gyermeke Jézust követően? Szűz Mária kapcsán a különböző vallások kissé megosztottak, a katolikusok szerint fia születése után szűzként élt, azaz kizárt, hogy további gyermekei születhettek volna. A protestánsok ugyanakkor nem ennyire szó szerint értelmezik a szűz jelzőt: egyre elfogadottabb köreikben az a nézet, mely szerint
Mária isteni fia születéséig valóban nem adta oda magát egyetlen férfinak sem, azonban utána megtehette ezt, így Jézusnak öccsei és húgai is lehettek.
A testvér szó Jézus kapcsán az Újszövetségben több helyen, több evangéliumi részben is olvasható – ám maga a kifejezés ebben az időben nem ugyanazt takarta, mint manapság. Jelenthetett unokatestvért, vagy épp vérségi kötelék nélkül is megnevezhetett bárkit, aki közel áll hozzánk. Jakab, József, Simon és Júdás: ezeket a neveket sorolja fel a könyvek könyve Jézus testvéreinek sorában, a név nélkül említett nővérek, azaz, ha valóban testévreiről volt szó, valójában húgok mellett.
Már a legrégebbi idők óta próbálják feloldani ezt az ellentmondást, a következő megoldások születtek:
- a görög adelphos szó, mellyel a Septaguintában Jézus testvéreit jelölik, számos helyen szerepel egyértelműen nem vérségi kötelékben álló emberek kapcsolatának megjelölésére, ergo nem lehet Jézus testvéreiként utalni ezekre a férfiakra;
- Szent Ágoston említése szerint ezek a férfiak nem öccsei, hanem bátyjai, féltestvérei lehettek Jézusnak, apja előző házasságából;
- Szent Jeromos unokatestvéreknek tartja őket;
- a sztoikus filozófus, a negyedik században élt Helvidius ugyanakkor Mária és József gyermekeinek.
Jézusnak valóban lehettek testvérei
Az unokatestvér értelemben használt anepsios görög kifejezés, amely megjelenik az Újszövetségben, tisztázhatná a helyzetet, mégsem ez szerepel a férfiak kapcsán, akik ráadásul együtt élnek Máriával és Józseffel. Mindeközben Jézus keresztjénél Márk és Máté evangéliuma szerint is ott van a magdalai Mária, valamint Mária, Jakab és József anyja.
Ha az utóbbi nem Jézus anyja is egyben, akkor hol van Szűz Mária ekkor?
(De ha Jézusé, akkor miért ilyen furcsán említik?)
A Biblia sok kérdőjelet hagy az ügy tekintetében a figyelmes olvasóban. Egyrészt elsőszülött fiúként említi Jézust – miközben, ha Mária soha többé nem szült, mi értelme van ennek a megkülönböztetésnek? Másrészt pedig, halálakor Jézus mégsem állítólagos testvérei egyikére, hanem egy tanítványára bízza anyját, hogy gondoskodjon róla. A feltételezések szerint József ekkorra már halott volt, őt utoljára Jézus a templomban való bemutatásakor, 12 éves korában említi a Biblia. Sem első csodájánál, a kánai menyegzőn, sem pedig megfeszítésekor nincs ott, és nem is lenne logikus, hogy bárki másra bízza a keresztre feszített fiú anyját, mint annak férjére, amennyiben az még él. Bizonyos felfogások szerint ugyanakkor Jézus testvérei ekkor még nem tértek meg az istenhitre, azért is alakul mindez így.
Csak a Bibliára hagyatkozva tehát nem lehet teljesen egyértelműen eldönteni, Mária pontosan milyen életet élhetett azt követően, hogy Jézus megszületett azon a decemberi éjszakán, azonban könnyen lehet, hogy a Megváltó egyedül szenvedő, mártír anyjának képét egy sokgyermekes asszonyéval kellene megcserélnünk.
Vajon Jézusnak volt felesége? Ezt a témát boncolgatja a Vágyak könyve, melyről szintén írtunk.
