Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Kazahsztán mai Abaj megyéjének területén elterülő nyílt füves pusztaság helyén egykor egy olyan bronzkori település állhatott, amely körülbelül i. e. 1600-ban a térség egyik hatalmi és csereközpontja lehetett. A Semijarka néven ismert lelőhelyet, amely a „Hét Szurdok városa” becenevet kapta a kutatóktól, már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, de csak az elmúlt években vált világossá a jelentősége.
A területet 2018 óta vizsgáló nemzetközi kutatócsoport felszíni mintavételezéssel, műholdfelvételek elemzésével és hatvanas évekből származó amerikai kémfotók segítségével térképezte fel az ásatás helyszínét, ahol egy 140 hektáros bronzkori település maradványaira bukkantak. A felszínen szétszórt edénytörmelékek mellett a feltárás során egy hatalmas központi épület, lakóházak és olyan anyagok kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy ónbronzot is előállíthattak itt.
Még vitatkoznak a funkciójáról
A kutatás vezetője, Miljana Radivojević szerint ez egy rendkívül ritka leletnek számít, hiszen a hatalmas eurázsiai sztyeppéről eddig mindössze egyetlen biztosan dokumentált ónbronz-előállító helyszín volt csak ismert. A lelőhely jelentősége azonban tudományos vitákat is gerjesztett. Egyes kutatók szerint a felszínen talált, viszonylag elenyészőnek számító kerámialelet és a ritkás fémművességre utaló nyomok arra utalnak, hogy
Semijarka nem feltétlenül metropolisz volt, hanem egyszerű kitermelő hely.
A település mérete, stratégiai fekvése és a bronztechnológia jelenléte a legtöbb kutató szerint így is olyan funkciókra utal, amelyek megkülönböztették a környék nomád vagy félnomád letelepüléseitől.
Átírhatja mindazt, amit a bronzkorról eddig tudtunk
A kutatók abban viszont egyhangúan egyetértenek, hogy a felfedezés alapjaiban alakíthatja át a bronzkori sztyeppéről alkotott képünket, mivel
a térségben eddig alig akadt nyoma állandó településeknek.
A fémművesség, a politikai szervezettség és a gazdasági kapcsolatok nyomai arra utalnak, hogy a környék társadalmai a vándorló pásztorkodás és a korai városiasodás egyfajta sajátos keverékét hozhatták létre.
A most zajló ásatások során már több mint tizenöt épület maradványai kerültek elő, köztük olyanok is, amelyekben belső terek nyomait is azonosították. A kutatók azt remélik, hogy
a következő években választ kaphatnak a legizgalmasabb kérdésekre is,
például arra, hogy hányan élhettek Semijarkában, mennyi ideig létezett a település, és milyen kapcsolatok fűzték a környező régiókhoz. A bronzkori város lehetséges központi szerepének feltárása így csak most kezdődött el igazán, de részben már átírta mindazt, amit a sztyeppék világáról tudtunk.
Ha kíváncsi vagy rá, hogy ki volt az ókor egyik híres szépségideálja, olvasd el ezt a cikkünket is!
