Az univerzum ősi térképére bukkanhattak: a világegyetem modelljének gondolják

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy 3000 éves maja lelőhelyen a kutatók olyan elrendezést fedeztek fel, amely az univerzum ősi térképét ábrázolhatja. A Mexikóban található Aguada Fénix nevű ásatási helyszín nemcsak a régió egyik legrégebbi, hanem legnagyobb ismert maja ceremoniális központja is. A felfedezés új fényt vethet arra, hogyan gondolkodtak a korai civilizációk a kozmoszról és az ember helyéről benne.

A lelőhelyet először 2020-ban azonosították a kutatók LiDAR (ultrahangos) technológia segítségével, amellyel a sűrű növényzet alatt kirajzolódott a hatalmas, téglalap alakú térkomplexum. A friss elemzés szerint a tér és a hozzá kapcsolódó építmények elrendezése szimbolikus jelentőségűek: a kutatók úgy vélik, hogy a 3 kilométer hosszú platform a maja világegyetem modelljét jeleníti meg. A főtér és az épületek tájolása a napfelkelte és naplemente irányához igazodik, amely az idő és az égbolt ciklusainak tudatos követésére utal.

Vallásról és közösségekről is árulkodik a térkép

A tanulmány szerzői szerint a maja kultúra már jóval az első városok megjelenése előtt rendelkezett kifinomult világképpel. Az Aguada Fénix elrendezése valószínűleg nemcsak vallási, hanem társadalmi funkciókat is betöltött:

a közösségek itt találkozhattak, hogy közösen ünnepeljék a természetet és az isteneket.

Ez arra utal, hogy az univerzum ábrázolása nem csupán spirituális, hanem politikai jelentőséggel is bírt, az emberi társadalom és az univerzum kapcsolatát hangsúlyozva.

Időszámításunk előtt már 1000 évvel is foglalkoztatta az emberiséget a kozmosz kérdése
Fotó: Anton Petrus / Getty Images Hungary

A maják még az univerzum kérdésével is foglalkoztak

A kutatók úgy vélik, hogy a lelőhely a maja civilizáció kezdeteinek megértésében kulcsfontosságú lehet. A felfedezés szerint már az időszámításunk előtti 1000-es években is

létezett egy szervezett emberi közösség, amely képes volt hatalmas építményeket létrehozni és bonyolult, filozófiai kérdésekkel foglalkozni.

A tanulmány szerzője, Takeshi Inomata (Arizona Egyetem) szerint

Idézőjel ikon

az Aguada Fénixhez hasonló helyszínek nem csupán építmények, hanem kozmológiai állásfoglalások is.

Az univerzumot ábrázoló elrendezés azt mutatja, hogy a maja civilizáció kezdetétől fogva mélyen összefonódott a vallás, az időmérés és az építészet, és az ember, valamint a kozmosz kapcsolata már ekkor központi szerepet játszott kultúrájukban.

Ha kíváncsi vagy a négy személyiségtípusra, amelyet már az ókorban is ismertek, olvasd el ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.