Több mint kétszáz ember maradványait találták meg egy jordániai sírban, ami új bizonyítékot szolgáltat az első ismert világjárvány, a Justinianus-kori pestis pusztítására.
A kutatók szerint a lelet kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a 6–8. század között tomboló járvány valóban emberek millióinak életét követelte – olvasható a The Guardian oldalán.
A világjárvány bizonyítéka Jordániában került elő
A feltárás helyszíne az ókori Jerash volt, amely egykor fontos kereskedelmi központ volt a térségben. A szakemberek genetikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a sírban nyugvók egyetlen temetés során kerültek a földbe, vagyis nem egy hagyományos, hosszú idő alatt betelt temetőről van szó.
Mass grave in Jordan sheds new light on world’s earliest recorded pandemic | Infectious diseases | The Guardian https://t.co/pnuTb5ZgMV
— JanetM. (Monarchist) (@Cilvrnum) January 31, 2026
A fogmintákból kinyert DNS igazolta a pestis jelenlétét
A járvány Kr. u. 541 és 750 között söpört végig a Bizánci Birodalom területén, és a becslések szerint emberek millióival végzett.
A most feltárt sír az első olyan mediterrán hely, ahol egyértelmű régészeti és genetikai bizonyíték támasztja alá a pandémia pusztítását.
A sírban talált leletek jól mutatják: bárki áldozatuk eshetett a betegségnek. A kutatók arra nézve is tudtak következtetéseket levonni, hogy milyen volt Jerash lakossága: a leletek szerint kifejezetten sokszínű és mobilis.
A felfedezés arra is rávilágít, hogy a világjárványok nemcsak betegségek terjedéséről szólnak, hanem alapjaiban formálják át a társadalmak működését.
Egy ekkora betegséghullám abban is időben is képes volt megbénítani a kereskedelmet, felborítani a mindennapokat. A felfedezés új fényt vet a történelem első dokumentált pandémiájára, és segít jobban megérteni, hogyan élték meg az emberek a több mint ezerötszáz évvel ezelőtti globális egészségügyi válságot.
Olvasd el a következő cikkünket is, melyben középkori járványokról meséltünk.
