Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy rendkívüli régészeti felfedezés új megvilágításba helyezheti az emberi evolúció egyik legkevésbé ismert korszakát. Marokkóban olyan ősi emberelődök maradványait tárták fel, amelyek egy eddig szinte teljesen hiányzó időszakból származnak. A kutatók szerint a lelet segíthet választ adni arra a kérdésre, kik lehettek a modern ember közvetlen elődei.
A felfedezés részleteiről a CNN számolt be a kutatást vezető szakemberek megszólaltatásával.
A marokkói lelet lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
A marokkói Casablanca közelében található barlangban három állkapocstöredéket – köztük egy gyermekét –, fogakat, csigolyákat és egy combcsontot találtak. A kőzetrétegek mágneses tulajdonságainak vizsgálata alapján a leleteket 773 ezer évesre datálták. Ez különösen jelentős, mert Afrikából eddig nem kerültek elő ilyen korú, emberelődökhöz köthető fosszíliák.
A szakértők szerint az emberi fejlődésben létezik egy több százezer éves vakfolt. Az egymillió évnél régebbi és az 500 ezer évnél fiatalabb időszakból szinte egyáltalán nem maradtak fenn leletek.
A csontok vizsgálata alapján a kutatók elmondták, hogy a területen élt emberelődök egyszerre hordoztak ősi és fejlettebb jegyeket. Nem volt még határozott álluk, ugyanakkor fogaik több szempontból hasonlítottak a mai ember és a neandervölgyiek fogazatához.
Feltételezések szerint ezek az emberelődök közeli kapcsolatban állhattak a Homo erectusszal, és fontos szerepet játszhattak a későbbi emberfélék kialakulásában.
A felfedezés azért is különösen fontos, mert közelebb vihet annak megértéséhez, hogyan alakultak ki a későbbi emberfélék egymástól eltérő vonásai. A kutatók szerint ebben az időszakban válhatott el egymástól az a fejlődési irány, amely végül a modern emberhez, a neandervölgyiekhez és a gyenyiszovai emberhez vezetett.
Ez a leletegyüttes azért is figyelemre méltó, mert rávilágít Afrika kiemelt szerepére az emberi evolúcióban.
A barlangban talált nyomok arra is utalnak, hogy az ott élők veszélyes környezetben mozogtak. Az egyik csonton ragadozók – feltehetően hiénák – harapásnyomait azonosították.
Olvasd el a következő, régészeti témájú cikkünket is.
