Egy új kutatás szerint a neandervölgyiek valójában soha nem haltak ki teljesen, legalábbis genetikai értelemben.
Egy rendkívüli régészeti felfedezés új megvilágításba helyezheti az emberi evolúció egyik legkevésbé ismert korszakát. Marokkóban olyan ősi emberelődök maradványait tárták fel, amelyek egy eddig szinte teljesen hiányzó időszakból származnak. A kutatók szerint a lelet segíthet választ adni arra a kérdésre, kik lehettek a modern ember közvetlen elődei.
A kutatók úgy vélik, nehéz élete lehetett a testvérpárnak, akiknek csontjaira 6-7 méter mélyen a föld felszíne alatt bukkantak Csehország dél-morva régiójában, a Krumlovi-erdő tűzkőbányájánál. Nő létükre ott végezhettek kemény fizikai munkát valamikor Kr. e. 4050 és 4340 között.
Egy új felfedezés szerint a neandervölgyiek már 125 ezer évvel ezelőtt is tudatosan hasznosították a zsírt, sőt, egész „zsírgyárakat” működtettek a túlélés érdekében.
Három név közül választják ki azt az egyet, amelyet az a 10 500 évvel ezelőtt élt kőkorszaki nő kap majd, akinek arcát belga kutatók DNS-minták és lenyűgöző 3D-rekonstrukció segítségével keltették életre.
Számos ősembert ismerünk névről, elég csak a vértesszőlősi Samura, vagy Lucyra, a legendás Australopithecusra gondolnunk. Most az utóbbi asszony utolsó napjait rekonstruálta a tudomány csontjai segítségével.
Az ősemberek körülbelül 2 és félmillió évvel ezelőtt kezdtek el barlangokat használni lakhelyül. A fordulópontot az jelentette, amikor mintegy 40 ezer éve saját maguk fogtak lakásépítésbe, bár az első települések kialakulására még ekkor is sokat kellett várni: ezek nagyjából 12 ezer éve jöttek létre, amikor az emberek áttértek a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre.
Egy hobbit méretű ősi emberfaj felfedezése nagy vitát kavart a tudósok körében, és számos kérdést vetett fel. A floresi emberről azonban most még többet megtudhatunk az újonnan feltárt maradványok elemzésével.
Vörös festékkel színezett ősi csontvázakat találtak egy barlangban, ami arra utal, hogy elődeink már több mint százezer évvel ezelőtt szimbolikus temetkezési szertartásokat végeztek.
Egy 40 ezer éves többkomponensű ragasztó alapos elemzését követően a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a neandervölgyi ősemberek okosabbak voltak, mint azt eddig gondoltuk.
Mindannyian állítottunk már családfát, de most jóval messzebb kalauzolunk a dédszüleidnél. Az emberiség feltérképezésében érdekes módon a fájdalomérzet volt a kutatók segítségére.
Egy fiatal spanyol tudós ősemberek maradványaiból „támasztott fel” molekulákat, majd segítségükkel baktériummal fertőzött egereket gyógyított meg.
