Az emberi agy méretével meglepően sokat foglalkozunk. Összehasonlítjuk más emlősökével, majd levonjuk a következtetést: akinek a legnagyobb a fejét kitöltő kocsonyás, szürke anyag, az a legfejlettebb. De tényleg így van?
Lehet, hogy a mostani civilizáció a legfejlettebb, de egyes tudósok szerint 3–5000 évvel ezelőtt élt őseink agyának térfogata bizony nagyobb volt, mint a miénk.
Táncolni vagy nagyon szeretünk, vagy nagyon utálunk. Akad köztünk, akinek isteni a ritmusérzéke, mások a negyedeket számolják szorongva, miközben azon tűnődnek, milyen nevetségesen festhetnek egy külső szemlélő számára.
Az egész világon elterjedt az a nézet, ami szerint annak idején a nők gyűjtögettek, ültek a barlangban, szülték a gyerekeket, a férfiak pedig vadásztak, portyáztak, és ellátták hússal a közösséget. No ez a teória látszik megdőlni végre.
Azt hiszed, nem tudhatunk semmit arról, milyen volt az ősember kapcsolata a szexszel, hisz ebből a korból érthető módon nem maradt ránk írásos forrás? Nos, most kiderül, hogy tévedsz!
Ne hagyd, hogy agyad ősi része diktálja az ütemet, hekkeld meg válaszreakciódat 21. századi technikákkal!
Folytatjuk múlt héten elkezdett kétrészes minisorozatunkat, amelyből kiderül, hogy napjainkban is milyen nagy számban bukkannak hihetetlen leletekre a régészek világszerte, legyen szó uralkodók sírjáról, nagy értékű aranytárgyakról vagy ókori társasjátékról.
A kőkori ember igencsak magányos lehetett – egy friss kutatás szerint ugyanis ez idő tájt alig több mint ezerötszáz lakója volt Európának.
Egy atléták segítségével végzett kísérlet azt bizonyítja, hogy a Neander-völgyi ember sokkal jobb vadász lehetett, mint azt eddig hittük.
Az emberi faj egyelőre legyőzhetetlennek tűnik, azonban komoly küzdelem vezetett idáig. Vajon mi mindennel kellett megküzdenie őseinknek ahhoz, hogy elfoglalhassuk jelenlegi pozíciónkat?
