Lehet, hogy a mostani civilizáció a legfejlettebb, de egyes tudósok szerint 3–5000 évvel ezelőtt élt őseink agyának térfogata bizony nagyobb volt, mint a miénk.
Az i. e. 4. évezredben, a Tigris és az Eufrátesz folyók találkozásánál, a folyók hordalékos alföldjein alakultak ki az első, városnak nevezhető emberi települések. Az ókori Mezopotámiában a mezőgazdasági termelés megindulása és az árubőség lehetővé tette, hogy ne mindenki magának termeljen – így kialakulhatott a kereskedelem, megnőtt egy-egy területen a népsűrűség, és létrejöttek az első városok, mint ahogy az első civilizációk is. Épületeket emeltek, kezdetleges gépeket terveztek, és az első írásos emlékek is ebben a korszakban jelentek meg. Mindez azonban nem indokolná, hogy az emberi agy zsugorodni kezdjen – különösen nem egy ilyen újításokkal teli időszakban.
Mekkora volt az ősember agya?
Pedig az amerikai Dartmouth College antropológusa, Jeremy DeSilva ősi koponyaleletek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a zsugorodás éppen ebben az időszakban kezdődött. Egészen pontosan nemcsak az agy mérete csökkent az emberré válás során, hanem általában véve az emberi testé is. Nemcsak magasabbak, hanem vékonyabbak is lettünk, hiszen az eszközök, szerszámok és kezdetleges fegyverek megjelenésével egyre kevésbé volt elengedhetetlen a hatalmas testi erő.
Mezőgazdász hangyák
DeSilva és csapata hangyák agyának vizsgálatával jutottak közelebb a kérdés megoldásához. A hangyaagy felépítése ugyan eltér az emberi agytól – térfogata egytized köbmilliméter, azaz egy homokszem harmada, és mindössze 250 000 neuront tartalmaz. Az emberi agy ezzel szemben 86 milliárdnyit – pontosabban az embercsecsemők több 100 milliárd körüli idegsejttel születnek, és ez a szám az életkor előrehaladtával egyre csökken. A hangyatársadalom azonban meglepő hasonlóságot mutat sok tekintetben az emberi társadalommal; még olyan fajok is léteznek, amelyek kezdetleges mezőgazdasági munkát folytatnak: a dél-amerikai levélvágó hangyák például óriási hangyabolyukba hurcolják a fák és bokrok levélzetét (rettegnek is emiatt tőlük a dél-amerikai ültetvényesek), és ott gombatáptalajt készítenek belőle. Az ürülékükkel trágyázzák, és egyfajta önműködő szellőztetőrendszert is kifejlesztettek az ültetvényen.
DeSilváék kutatása szerint a közösségben élő hangyák agya nagyobb, mint magányos társaiké. Azoké a hangyáké viszont, amelyek gombatermesztéssel is foglalkoznak, kisebb.
Mindez azt sugallta számukra, hogy az összetettebb társadalmi rendszerek, amelyekben megjelenik a munkamegosztás, az agy zsugorodását idézhetik elő.
Mégpedig azért, mert a kognitív képességek megoszlanak a csoport különböző feladatokat betöltő tagjai között.
Egy másik magyarázat lehet az írás kialakulása. Az írás egyike azon képességeknek, amely elválasztja az embert az összes többi fajtól, és lehetővé teszi az információ külső rögzítését, egyfajta külső memóriát hozva létre, amelyhez a közösség több tagjának (illetve akár különböző generációknak is) hozzáférésük van. Mindez valószínűleg változásokat idézett elő az agyi hálózatban is.
Az elmélet buktatói
DeSilva elméletének kritikusai szerint mindez nem egyértelmű magyarázat, hiszen 12 000 évvel ezelőtt, amikor az emberiség elkezdte az állatokat háziasítani, többek között a kutyák agyának mérete is kisebb lett. A Nevadai Egyetem kutatói szerint nem áll elegendő bizonyíték rendelkezésre arról, hogy ez a zsugorodás valóban bekövetkezett. Kiemelik, hogy a mezőgazdaság fejlődése és az összetett társadalmak felemelkedése különböző időpontokban ment végbe szerte a világon, tehát a különböző populációkban különböző időszakokban kellett volna történnie a zsugorodásnak. DeSilváék viszont a vizsgált, kritikus időszakból mindössze 23 koponya alapján alakították ki hipotézisüket, amelyek ráadásul a Föld különböző pontjairól (Angliából, Kínából, Maliból és Algériából) származnak – a többi 80 lelet egy majdnem tízmillió éves időszakot ölel fel.
Természetesen az agy nagysága nem egyenesen arányos egy adott faj (vagy egyed) intelligenciájával: sok állatfaj rendelkezik nagyobb aggyal, mint az ember, intelligenciájuk – már amennyire ez megítélhető – viszont egészen más, mint a miénk. Más állatoknál (például a madaraknál) agyuk mérete nem változott, testük viszont kisebb lett.
Befolyásolja az intelligenciát az agy mérete?
Ami az emberi agy nagysága és az intelligencia közötti kapcsolatot illeti, a tudósok nem találtak közvetlen összefüggést: holland kutatók 13 600 ember esetében hasonlították össze az agytérfogat és az IQ mértékét. Eredményeik szerint a férfiak agyának térfogata nagyobb, mint a nőké, a nőknél viszont az agykéreg (amelynek része a különlegesen sok idegsejtet tartalmazó szürkeállomány is) fejlettebb, így a két nem kognitív teljesítménye azonos.
Emellett megállapították, hogy minél nagyobb a szürkeállomány mértéke, annál magasabb az illető IQ-ja.
A kutatás során érdekességek is akadtak: egy sikeres közalkalmazotti karriert befutó francia férfiról például kiderült, hogy agyának 90%-a hiányzik, ennek ellenére az IQ-teszten 75-öt ért el, a verbális IQ-ja pedig 84 volt, ami alig marad el a francia átlagtól, ami 97. (A magyar átlag 98, amivel a 24. helyet foglaljuk el a világ nemzetei között.) Összességében azonban elmondhatjuk: az agyi struktúrák valószínűleg nagyobb mértékben befolyásolják az intelligenciaszintet, mint az agy mérete, tehát nem az agy térfogata, hanem a barázdáltsága, azaz a térfogathoz viszonyított szürkeállomány mértéke határozza meg az intelligenciát. Ennek legjobb bizonyítéka Albert Einstein agya – amely kisebb volt az átlagosnál.
