Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jennifer Aniston elég jól néz ki, ez nem vitás. Az ember hajlamos elhinni, hogy okosan kajál, hiszen nem hízik egy dekát sem, és szervezete is bírja a strapát. A sztár diétája egyre divatosabb.
Az újfajta táplálkozási őrületet dán kutatók „lelkén szárad”, akik nemrégen nagy feltűnést keltő elmélettel léptek a közvélemény elé. Szerintük fiziológiai szempontból az emberek 200 ezer éve nem változtak. Ez az elv leginkább az emésztőrendszerünk esetében igaz.
Együnk úgy, ahogyan az ősemberek – mondják a kutatók. Sokan a sztárok közül is hisznek nekik.
Semmi tartósítószer, semmi adalékanyag, semmi finomított, édesített, savanyított, fényezett, sűrített, színezett, génkezelt, zselésített kaja. Csak zöldség, gyümölcs és fehérje nyersen.
Ez a diéta siker. Persze, hiszen mindenki a ráktól, a koleszterintől meg a narancsbőrtől retteg. Új függőség van kialakulóban: beteges aggódás az egészségünkért. A jelszó: tartósítószert ne! Soha!
De tényleg ilyen rettenetesen egészségtelen lenne minden, amit az élelmiszeripar ránk mér?
Az E-szám-pánik
Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki élelmiszer-adalékanyagok azonosítására az E számozási rendszert. Az élelmiszer-adalékanyagok e rendszere ma már nemcsak Európában, hanem az egész világon használatos. Olyan anyagok jelölésére szolgál, amelyek rendkívül kis mennyiségben találhatók az élelmiszerekben, és az egészségre ártalmatlanok. Az E-számok körüli vita a nyolcvanas években kezdődött Franciaországban, ahol megjelent egy lista, amely az egyik francia rákkutató intézetre hivatkozva felsorolta azokat az adalékanyagokat, amelyek állítólag rákkeltők. Majd egy hasonló feketelista született egy Düsseldorfban lévő, hasonló intézet vizsgálatára való hivatkozással. Az egészből egy szó sem volt igaz, a lista összeállítói ellen a düsseldorfi intézet feljelentést is tett. Azonban hiába bizonyosodott be a csalás, a hír már lábra kelt, és azóta is kisebb-nagyobb gyakorisággal fel-feltűnik az interneten. Terjesztői közben taktikát változtattak. Ma már beismerik, hogy ezekből az anyagokból lehetetlenség annyit fogyasztani, amennyi az egészségre ártalmas, de mondják, ha ezek összeadódnak, akkor baj van. Csakhogy ez is csúsztatás. Ugyanis ezek nem tudnak összeadódni, ugyanis más és más kémiai szerkezetűek.
Tény, hogy léteznek rákkeltő anyagok a környezetünkben. Ilyen például a korom, a nehézfémek, a PVC-ben visszamaradó kiindulási vegyület, vagy például az a természetben előforduló, emberre és rágcsálókra is veszélyes, kimutathatóan rákkeltő gombaméreg, az aflatoxin. (Ez utóbbi csak direkt szennyezés útján juthat be az élelmiszerekbe.)
És veled megtörtént már…?
Tény az is, hogy bizonyos konyhatechnikai eljárások ma már egészségtelennek számítanak. Így nem ajánlott sokszor felhasznált olajban sütni, mert hiába is igyekszünk, lehetetlen a leülepedett, fekete zsiradékot teljesen leszűrni.
Hogy teljes nyugalommal válogathatsz-e a vacsora kellékei között a közértben vagy a piacon? Mondják, csak megbízható helyről vásároljunk, figyeljünk oda az élelmiszerek szavatossági idejére, színére, küllemére, csomagolására. Ezzel együtt a gondos vásárló is kerülhet veszélyhelyzetbe – tudtán kívül.
Veled előfordult már, hogy romlott, fel nem használható élelmiszert vásároltál megbízható helyen? Voltál már beteg ilyen élelmiszertől? Mit tettél? Bejelentetted a fogyasztóvédelemnél, felhívtad az üzletet, éltél vásárlói jogaiddal?
A Dívány szívesen ad helyet történeteiteknek, amelyeket a szerkesztoseg@divany.hu e-mail címre várunk.
Ha tetszett ez a cikkünk, ezeket se hagyd ki:
A legfrissebb mumus a fuzáriumgomba. | Most a fuzáriumgomba az ász!
Semmi pánik, ha nyaralás közben ér utol a betegség. Törökországban így oldhatod meg. |
A nyaralás rettegett pillanata Törökországban
Indiában azért kicsit más a helyzet egészségfronton. | A nyaralás rettegett pillanata Indiában
