Ebből a jelből látod, hogy az egyik ősöd összejött egy Neander-völgyivel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mindannyian állítottunk már családfát, de most jóval messzebb kalauzolunk a dédszüleidnél. Az emberiség feltérképezésében érdekes módon a fájdalomérzet volt a kutatók segítségére.

Annak idején a modern emberek, azaz a Homo sapiens sapiens tagjai maradtak fenn, belőlük lettünk mi mind. Csakhogy a velük egy időben élő Neander-völgyiek (Homo sapiens neanderthaliensis) sem múltak el nyomtalanul: a két alfaj bizony érintkezett egymással.

Ezek az őskori randevúk érezhető genetikai következményekkel jártak fajunkra nézve. Az afrikai népességen kívül a Neander-völgyiek genomja minden embertípusban megtalálható. A kutatók szerint a fájdalomérzékenységünket is nekik köszönhetjük. Egy új, több mint 7000 ember bevonásával készült tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy a három Neander-völgyi génváltozatot hordozó emberek érzékenyebbek bizonyos fájdalomtípusokra, nevezetesen a bőrt érő szúrásra. Ezek az SCN9A gént érintő variánsok leginkább azokban a populációkban fordulnak elő, amelyekben nagyobb arányban vannak indián őslakosok – fedezte fel a kutatócsoport.

Svante Paabo Nobel-díjat kapott a Neander-völgyi emberek genomjának feltérképezéséért
Fotó: Jens Schlueter / Getty Images Hungary

Az ember és a fájdalom

Az SCN9A olyan fehérjéket kódol, amelyek nátriumionokat szállítanak a sejtekbe és az érzékelő neuronokba. Ennek változatai, az M932L, a V991L és a D1908G, bizonyítottan jelen vannak a Neander-völgyiek genomjában. Korábban már kapcsolatba hozták őket az emberek fokozott fájdalomérzékenységével, de még nem volt meg konkrétan az érzékszervi válasz. Most viszont elemezték a Brazíliából, Chiléből, Kolumbiából, Mexikóból és Peruból származó 5971 ember genetikai mintáit, és kiderült, hogy a három Neander-völgyi variáns gyakoribb a legmagasabb indián származású populációkban. Például a perui népességben, amely 66 százalékos átlagos arányával a legmagasabb indián származású – a D1908G előfordulása körükben volt a legmagasabb. A kutatócsoport 1623 kolumbiai ember fájdalomérzékenységét is megmérte, és azt találták, hogy az SCN9A-variánsok alacsonyabb fájdalomküszöbbel járnak együtt: a tesztalanyok bőrét mustárolajjal irritálták, aztán megszúrták. Kiderült, hogy a szúrás az érzékeny pont, míg a nyomás vagy a hő nem ad ilyen érzékeny reakciókat. Akiknél mindhárom génvariánst kimutatták, az volt a legérzékenyebb mind közül. 

Nem feltétlenül volt ez hátrány

„A Neander-völgyi változatok magas gyakorisága az amerikai őslakosok körében azzal a forgatókönyvvel magyarázható, hogy az ezeket a változatokat hordozó Neander-völgyiek szaporodtak a modern emberekkel, akik végül Amerikába vándoroltak” – mondta Pierre Faux, a tanulmány első szerzője. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy a Neander-völgyiek miért lehetettek érzékenyebbek a fájdalomra. Lehetséges, hogy ez segített megvédeni őket a sérülésekkel szemben, és így a túlélés szempontjából előnyös lehetett, de további kutatások nélkül ezt nem tudjuk biztosan megmondani. „A fájdalomérzékenység fontos túlélési tulajdonság, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a keserves érzést okozó dolgokat, amelyek komoly károkat okozhatnak nekünk – magyarázta dr. Kaustubh Adhikari társszerző. Eredményeink arra utalnak, hogy a Neander-völgyiek érzékenyebbek lehettek bizonyos fájdalomtípusokra, de további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, miért van ez így, és hogy ezek a konkrét genetikai változatok evolúciós szempontból előnyösek voltak-e.”

Hogy néztek ki a Neander-völgyiek?

Azt már tudjuk, hogy a bőrük érzékeny volt, de mit feltételezhetünk még arról a népcsoportról, amely láthatóan itt hagyta a nyomait a modern emberen? Annyi bizonyos, hogy a Neander-völgyiek sokkal jobban alkalmazkodtak a hideghez (kénytelenek voltak). Ez robusztusabb testfelépítéssel, azaz rövidebb végtagokkal, kisebb testmagassággal és több szőrrel járt. A bőr fehér színe és a hízásra való hajlam is valószínűleg onnan érkezett. Cserébe az izomzatuk és a fogazatuk is sokkal erősebb volt a mai emberénél, és agytérfogatuk is valamivel nagyobb. Azaz ne szőrös majomivadékokként gondoljunk rájuk, hanem kiválóan alkalmazkodó, okos emberekként, akik jól bírtak mindent, kivéve talán a bőrt érintő fájdalmakat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.