Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Harmincéves korára már a 20. századi irodalom egyik legfontosabb költőjének tartották, mégis egész életét a depresszió, a veszteségek és az önmagával vívott harc határozta meg. Sylvia Plath tragikus sorsa máig foglalkoztatja az irodalomtörténészeket, versei pedig évtizedekkel halála után is ugyanolyan elementáris erővel szólnak az emberi lélek legsötétebb mélységeiről.
Sylvia Plath 1932-ben született Boston Jamaica Plain nevű városrészében, majd gyermekkorát Winthrop és Wellesley külvárosaiban töltötte. Az amerikai vallomásos költészet egyik legismertebb alakjaként verseivel, novelláival és egyetlen regényével, Az üvegburával is maradandót alkotott. Nevét azonban nem csupánirodalmi tehetsége tette világhírűvé. Mindössze harmincéves volt, amikor öngyilkosságot követett el, tragédiája pedig szorosan összefonódik életművével.
Apja elvesztése mindent megváltoztatott
Édesanyja, Aurelia Schober Plath osztrák származású tanárnő volt, aki gyermekei születése után feladta hivatását. Édesapja, Otto Plath a Bostoni Egyetem elismert biológiaprofesszora és rovarkutatója volt, aki a poszméhek viselkedésének egyik legismertebb szakértőjeként szerzett hírnevet.
Otto Plath cukorbetegségben szenvedett, és amikor Sylvia nyolcéves volt, egy sikertelen lábamputációt követően meghalt. A költő később úgy érezte, apja halálával gyermekkorával együtt Istenbe vetett hitét veszítette el. Egy alkalommal azt mondta:
Soha többé nem beszélek Istenhez.
A tökéletesség ára
A család ezután Wellesley-be költözött, ahol Sylvia kiemelkedő tanulmányi eredményei ellenére egyre mélyebb belső szorongással küzdött. Kivételes tehetsége már fiatalon megmutatkozott. Ösztöndíjjal került a Smith College-ba, ahol kitüntetéssel diplomázott. Miközben kívülről a mintadiák képét mutatta, belül egyre súlyosabb depresszióval küzdött.
1953-ban először próbált véget vetni életének – altatókat vett be, majd napokra eltűnt, mígnem három nappal később megtalálták. Később ezt az élményt idézte fel egyik legismertebb versében, a Lady Lazarusban, amelyben saját feltámadását hasonlítja a bibliai Lázár történetéhez.
Szerelem és pusztítás
1955-ben Fulbright-ösztöndíjjal Cambridge-be került, ahol megismerkedett a brit költővel, Ted Hugheszal. Kapcsolatuk villámgyorsan szerelemmé alakult, egy évvel később összeházasodtak. A két fiatal költőt sokan az irodalmi élet álompárjának tartották. A házasság azonban korántsem volt idilli. Plath később pszichiáterének azt írta, hogy teljesen elveszítette önmagát a kapcsolatban. Házasságukat Hughes hűtlensége végleg megpecsételte, amikor viszonyt kezdett Assia Wevill-lel.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A legtermékenyebb időszak a legnagyobb összeomlás idején
A házasság felbomlása után Sylvia Plath szinte megszállott tempóban kezdett írni. 1962 őszétől néhány hónap alatt születtek meg legismertebb versei, köztük az Apu (Daddy), az Ariel és a Tulipánok (Tulips). Ezzel párhuzamosan jelent meg egyetlen regénye, Az üvegbura, amely saját depresszióját és pszichiátriai kezelését dolgozta fel.
A könyv első megjelenésekor azonban csak mérsékelt sikert aratott.
1963 februárjában Sylvia Plath két kisgyermekével maradt egyedül Londonban. A rendkívül hideg tél, a magány, a depresszió és házasságának összeomlása végül felőrölte, és öngyilkosságot követett el. Halála után férje, Ted Hughes örökölte kéziratait és naplóit. Egyes feljegyzéseket megsemmisített, ami máig heves viták tárgya az irodalomtörténészek és Sylvia rajongói körében.
Az utókor fedezte fel igazán
Plath legismertebb verseskötete, az Ariel már halála után jelent meg 1965-ben, és azonnal amodern költészet egyik meghatározó művévé vált. Verseiben megjelenik a fájdalom, a düh, a női identitás keresése és a halál gondolata. Életének tragédiája miatt sokan az öngyilkosságára emlékeznek, az irodalomtörténet azonban elsősorban kivételes költőként tekint rá. Munkássága több mint hatvan évvel halála után is új olvasókat talál, és a 20. századi angol nyelvű költészet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon.
Kapcsolódó: Hasonlóan összetett sors jutott a magyar irodalom egyik különleges alakjának, Rab Zsuzsának is, akinek életét szintén meghatározták a személyes veszteségek és az újrakezdések.
