Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Angliában található misztikus kőkört már a középkori ember is megpróbálta megfejteni. Volt, aki Merlin varázslatának tulajdonította a kövek felállítását, mások gyógyító erőt vagy Artúr király legendás múltját látták benne.
Stonehenge-et ma a világ egyik legismertebb őskori emlékműveként tartjuk számon. Sokan a druidákkal, a keltákkal vagy különféle vallási szertartásokkal hozzák összefüggésbe, de a kutatók szerint elsősorban a neolitikum és a bronzkor emberei használták. A monumentális kőépítmény már a középkorban is lenyűgözte az embereket, akik ugyanúgy próbálták megfejteni eredetét, mint napjaink régészei. Számos legenda született arról, hogyan került a helyére, és több középkori művész is megörökítette a különös építményt.
Nem biztos, hogy teljesen elhagyták
A legújabb régészeti kutatások szerint Stonehenge környékét jóval tovább használhatták, mint korábban gondolták. Kápolnák, kegyhelyek és temetkezési halmok maradványai arra utalnak, hogy a terület a későbbi évszázadokban is fontos szerepet tölthetett be.
Egyes kutatók azt is felvetették, hogy a Walesből származó úgynevezett kékköveknek gyógyító erőt tulajdonítottak. Geoffrey Wainwright brit régész szerint akár zarándokok is felkereshették a helyet gyógyulás reményében, bár elképzelhető, hogy ezt az elméletet részben a középkori legendák ihlették.
A londoni Royal College of Art kutatói szerint azonban a kékkövek más célt szolgálhattak. Némelyik fémes, gongszerű hangot ad, ha megütik, ezért azt feltételezik, hogy a hangzásukért cipelték őket ilyen messzire. Amennyiben ez igaz, akkor Stonehenge egyúttal egy monumentális hangszer is.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Merlin építette fel Stonehenge-et?
A legismertebb középkori történetet Monmouthi Geoffrey írta le 1136-ban Historia Regum Britanniae című művében. Elbeszélése szerint Aurelius Ambrosius brit király emeltette Stonehenge-et annak a 460 brit nemesnek az emlékére, akiket a szászok árulással lemészároltak.
A legendában Merlin, a varázsló kapja a feladatot, hogy méltó emlékművet készítsen.
Merlin állítólag varázslattal szállította át a hatalmas köveket Írországból Salisbury síkságára. Geoffrey szerint később Aureliust és Artúr király apját, Uther Pendragont is itt temették el, így Stonehenge szorosan összekapcsolódott az Artúr-mondakörrel.
A középkori történetírók sem tudták megmagyarázni
A 12. századi történetíró, Henry of Huntingdon szintén írt Stonehenge-ről Historia Anglorum című művében. Britannia csodái között említi a kőépítményt, és elismeri, hogy senki sem tudja, miként emelhették ilyen magasra ezeket a hatalmas köveket, és milyen célt szolgáltak. A normann költő, Wace ugyancsak feldolgozta a történetet Roman de Brut című művében. Könyvében szerepel Stonehenge egyik legkorábbi ismert középkori ábrázolása is, amely Merlint mutatja be az építkezés során.
A művészek is megörökítették
A Stonehenge-ről fennmaradt egyik legpontosabb korai ábrázolást a flamand festő, Lucas de Heere készítette az 1570-es években. A protestáns művész II. Fülöp vallásüldözése elől menekült Angliába, ahol a Tudor-udvarban dolgozott.
Angliai éveiről részletes feljegyzéseket és rajzokat készített, köztük Stonehenge-ről is.
2006-ban újabb különleges felfedezés született. Christian Heck történész egy 1440 körül készült, gazdagon díszített kéziratban talált addig ismeretlen Stonehenge-ábrázolást. A latin felirat szerint Merlin tudományával és művészetével hozta át az „óriások körét” Írországból Amesbury mellé.
A rejtély ma is él
Stonehenge évszázadokon át megmozgatta az emberek fantáziáját. A középkor írói Artúr király legendás múltjának részévé tették, a művészek újra és újra megörökítették, a modern kutatók pedig ma is vitatják eredeti funkcióját. Abban azonban kevés vita van, hogy a világ egyik legtitokzatosabb emlékműve ma is ugyanúgy képes lenyűgözni az embereket, mint csaknem ezer évvel ezelőtt.
Kapcsolódó: Stonehenge titkai ezzel nem értek véget – egy több ezer éves ujjlenyomat segített közelebb kerülni ahhoz, kik és hogyan építhették az ősi monumentumot.
