A neandervölgyiek valójában soha nem haltak ki – különös elmélet terjed
Egy új kutatás szerint a neandervölgyiek valójában soha nem haltak ki teljesen, legalábbis genetikai értelemben.
Egy új kutatás szerint a neandervölgyiek valójában soha nem haltak ki teljesen, legalábbis genetikai értelemben.
A legújabb kutatások fényt derítettek arra, mi került a neandervölgyiek „asztalára”. Az étrendjük elsőre változatosnak tűnik, de akadnak benne olyan ételek is, amelyeket ma már kevesen bírnának megenni.
Egy 43 000 éves ujjlenyomat nyomán új lendületet kapott a vita: létrehoztak-e művészeti alkotást a neandervölgyiek? Spanyol kutatók egy pigmentfoltot és emberi ujjlenyomatot találtak egy arcformájú kavicson, amely szerintük a legkorábbi hordozható műtárgy lehet, amit neandervölgyi ember készített.
Ha a tudomány nem téved, a korai modern embernek (Homo sapiens) nemcsak a neandervölgyi emberrel (Homo neanderthalensis) kellett 40-60 000 évvel ezelőtt osztoznia a tájon, hanem például egy behemót egyszarvúval is, amely ránézésre is kellemetlen lakótárs lehetett.
Tölgypajzsos Thorinnak nevezték el a szakemberek azt a neandervölgyi barlanglakót, akinek maradványaira francia régészek bukkantak. Nem véletlenül kapta ezt a nevet. De nem csak barlanglakó törpökre bukkantak a kutatók, valódi hobbitokat is felfedeztek az elmúlt években.
Egy 40 ezer éves többkomponensű ragasztó alapos elemzését követően a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a neandervölgyi ősemberek okosabbak voltak, mint azt eddig gondoltuk.
Ha akarnánk se tudnánk utánozni a neandervölgyi ember étrendjét: napi betevői között sokszor szerepelt a Palaeoloxodon antiquus nevű, mára kihalt, óriási őselefánt. A pleisztocén legnagyobb szárazföldi állatának gyakori fogyasztásáról szóló híradások újabb kérdéseket vetnek őseinkkel kapcsolatban.
Ha te is azok közé tartozol, akik hajnal hasadtával fitten és üdén pattannak ki az ágyból, minden bizonnyal különleges őseid lehettek.
Mindannyian állítottunk már családfát, de most jóval messzebb kalauzolunk a dédszüleidnél. Az emberiség feltérképezésében érdekes módon a fájdalomérzet volt a kutatók segítségére.
Egy nemrég megjelent kutatás szerint az a mutáció, ami manapság is sok porckopásos esetért felel, úgy 100.000 évvel ezelőtt azt a célt szolgálta, hogy őseink elhagyhassák Afrikát.