Tölgypajzsos Thorinnak nevezték el a szakemberek azt a neandervölgyi barlanglakót, akinek maradványaira francia régészek bukkantak. Nem véletlenül kapta ezt a nevet. De nem csak barlanglakó törpökre bukkantak a kutatók, valódi hobbitokat is felfedeztek az elmúlt években.
Lehet, hogy nem csak J. R. R. Tolkien képzeletének szülöttei voltak kultikus regénysorozatának szereplői? A legutóbbi évek-évtizedek régészeti kutatásai igencsak apró embereket, és hegy mélyén élő előembereket is felfedeztek. De lehet, hogy csak egy félreszámítás eredményeképp gondolták a kutatók azt, hogy egy indonéz szigeten valaha hobbitok éltek?
Mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élhetett az evolúció egyik zsákutcájának tekintett francia előember, melyet hosszú ideig a Homo sapiens sapiens fajba soroltak. Az utóbbi vizsgálatok során azonban kiderült, hogy jóval korábban elágazott a fejlődési útvonaluk A hobbit című Tolkien-mű mesebeli lényei után Tölgypajzsos Thorin nevével jelzett barlanglakóknak.
A hobbit varázslatos lényei tényleg léteztek?
A Franciaországban felfedezett, megkövesedett csontvázról ugyanis kiderült, hogy a neandervölgyiek közé tartozott egykor, azonban nem abban a formában, melyet eddig ismertünk. A kutatók úgy vélik a törpről elnevezett népcsoport nyomán, a Homo sapiens neanderthalensis éppen olyan sokszínű populáció lehetett egykor, mint a modern ember.
A Rhône-völgyben, a Mandrin-barlangban 2015-ben előkerült maradványok genetikai vizsgálata során az is kiderült, hogy 40-45 ezer évvel ezelőtt élhetett. Thorin genomja ráadásul közelebbi rokonságban áll a 100 ezer évvel ezelőtt élt korai neandervölgyiekkel, ami miatt azt is valószínűsítik, hogy ez a barlangi populáció minimum 50 ezer éve elszigetelődött a többi csoporttól. És bár neve alapján azt hihetnénk, hogy az egykori neandervölgyi csoport tagjai törpök voltak, nevüket más miatt kapták.
"A Thorin nevet J.R.R. Tolkien A hobbit című művének egyik szereplője, Tölgypajzsos Thorin után választották, mivel egy leszármazási vonal végét jelképezi. Egy út vége az emberré válás felé vezető úton."
– magyarázta Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem paleoantropológusa.
Az igazi Thorin nem volt törp, de barlangban élt
Az egykori neandervölgyi csontjaiból végzett izotópos elemzések azt is megerősítették, hogy meglehetősen hideg, jégkorszaki éghajlat alatt élt, ami hasonlít a késő neandervölgyiek életkörülményeihez. Csoportja teljesen elszigetelten élt, és soha nem keveredett más neandervölgyi populációkkal.
Hasonlóan a francia leletekhez, ám a bolygó egy másik pontján szintén különös leletekre bukkantak, még 2004-ben. Az indonéz szigeten talált, alig egy méteres asszony csontvázát mérete okán hobbitként hivatkozza a szakma. Mike Morwood, a New Englandi Egyetem régészcsoportjának vezetője kollégáival együtt bukkant egy 18 ezer évvel ezelőtt élt nő csontjaira az indonéziai Flores szigetén. A szakmai körökben LB1 néven elhíresült csontok komoly vitákat váltottak ki ugyanis míg megtalálójuk valóban hobbitoknak, a Homo erectus népcsoporttal rokon, eddig ismeretlen előembereknek tartja őket, vannak, akik szerint pusztán egy genetikai hiba az oka a méretének.
Morwood és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy egy új emberi faj fejlődött ki a Homo erectus korábbi populációjából, amely több mint 840 000 éven át izoláltan élt Floresben, az Ázsia és Ausztrália közötti szigetcsoport területén.
Van, aki megkérdőjelezi ennek az új emberi fajnak a létezését
Az igazán apró koponya és az alig 106 centiméter magas testű ember csontjai mellett rengeteg szerszámot is felfedeztek. Egy másik kutatónak azonbanszemet szúrtak a méretek, és a Nature folyóiratban közzétett eredmények alapján számításokba kezdett: egészen más eredményre jutott. szerinte körülbelül 125 centiméter magasságú lehetett az asszony egykor, és apró fejmérete sem utalt arra, hogy szerszámkészítésre önállóan képes lehetett volna.
"Nagyon valószínűtlennek tűnt, hogy egy ember, akinek csimpánzéhoz hasonló méretű agya van, önállóan és teljesen elszigetelten talált volna fel ilyen eszközöket."
– nyilatkozta évekkel később Bob Erkhardt, a Penn State fejlődésgenetika és evolúciós morfológia professzora.
Nem ő volt az egyetlen kétkedő a szakmában, Maciej Henneberg, az Adelaide-i Egyetem Anatómia Tanszékének vezetője számára is kétségesnek tűnt, hogy a morwoodi lelet egy új fajt képvisel. Úgy gondolta, hogy a koponya egy fejlődési rendellenességgel rendelkező Homo sapienstől származhat, akinek apró feje mikrokefáliát mutatott. Mivel azonban mindez A Gyűrűk ura filmváltozatának megjelenésekor történt, az egész világ és a tudományos élet számos képviselője úgy vélte, hogy a Homo floresiensisnek nevezett új előemberfaj tényleg létezhetett.
Az új kutatások szerint önálló fajt alkottak a hobbitok
Mindez örök vita tárgya maradhatott volna, vagy egyszerűen csak feledésbe merül, azonban az elmúlt években több csontot is találtak azon a területen. Idén augusztusban pedig megjelent egy kutatás a Nature Communications folyóiratban, amely az újonnan feltárt Homo floresiensis maradványokat elemzi, és megkísérel választ adni néhány felmerülő kérdésre.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy eredményeik alátámasztják az eredeti elméletet, miszerint a hobbitok, avagy a floresi ember nagy valószínűséggel a Homo erectus egy eltörpült változata. A Homo erectus körülbelül 1,9 millió évvel ezelőtt hagyta el Afrikát, maradványait az indonéz Jáva szigetén és Ázsiában is megtalálták. A Homo floresiensis és két másik kistermetű előember, a 2015-ben felfedezett Homo naledi, valamint a 2007-ben feltárt Homo luzonensis megváltoztatta a paleoantropológusok véleményét azzal kapcsolatban, hogy valójában többféle emberfaj létezett-e.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy honnan vette A Gyűrűk Ura tornyaihoz az ihletet Tolkien, ide kattintva elolvashatod.
