Krokodil haraphatta csípőn a világ leghíresebb ősemberét

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Számos ősembert ismerünk névről, elég csak a vértesszőlősi Samura, vagy Lucyra, a legendás Australopithecusra gondolnunk. Most az utóbbi asszony utolsó napjait rekonstruálta a tudomány csontjai segítségével.

1974. november 30-án Etiópiában különleges csontokra bukkantak egy ásatáson, melyek 3,16 millió évvel ezelőtt kerülhettek a föld alá. Az eredetileg AL 288-1-nek elnevezett maradványokhoz hamar nevet párosítottak, az egykor élt ősembert Lucynak keresztelték el a kutatók. Az Australopithecus afarensis faj legismertebb képviselőjének maradványait jelenleg az Etiópiai Nemzeti Múzeumban őrzik. 

Lucy egy legendás Beatles-dal, a Lucy in the sky with diamonds után kapta a nevét. Ez szólt ugyanis az ásatás vezetője, Donald Johnson magnetofonjából a nagy felfedezés idején. Bár ma már tudjuk, milyen történelmi jelentőséggel bír az ősember csontjainak megtalálása Hardanban, a hetvenes években ez még nem volt egyértelmű, mivel rengeteg hasonló leletre bukkantak a környéken. 

Lucy csontjait több mint 3 millió év után találták meg
Fotó: Dave Einsel / Getty Images Hungary

Az apró csontokból sok minden kiderült az ősemberek életéről

Lucy és fajának más képviselői a mai kor emberéhez képest meglehetősen aprócskák lehettek, az ősasszony is mindössze 29 kilogrammot nyomhatott, és alig egy méter magas volt. Akkora mint egy óvodás, kisiskolás gyermek manapság, bár kora alapján alig élt tovább náluk. Az australopithecusok történelmi jelentősége azonban igencsak fontos, hiszen fogazatukból és csontozatukból kiviláglik, hogy az emberek és az emberszabású majmok között egyfajta sajátos átmenetet képviselhettek. A tudomány egyes képviselői egyenesen az emberi nem (Homo) közvetett ősének tekintik őket. 

Idézőjel ikon

A modern ember, a Homo sapiens 200 ezer éve jelent meg Afrikában, míg Lucy és társai 3 millió évvel korábban már ott éltek.

Az etiópiai Hardan 288-as feltárási helyén összesen 42 darab csont, köztük egy majdnem teljesen ép koponya került elő 1974 késő őszén. A csontok az ősember testének alig 40 százalékát tették ki, mégis elegendőek voltak ahhoz, hogy a mai napig újabb és újabb, informatív eredményű vizsgálatokat végezhessenek rajtuk. 

Valamit valamiért

Már a felfedezést követően megkezdődtek a vizsgálatok, amelyekből kiderült, hogy bár valószínűleg a fák lombkoronáján élhettek egykor az australopithecusok, képesek voltak két lábon járni a földön is. Ez utóbbi képességük befolyással lehetett az előbbire, azaz a két lábon járás elsajátítása a faj története során egyre inkább a mászás képességének elcsökevényesedésével járhatott együtt. 

A kutatók a legmodernebb képalkotási technikákkal vizsgálták meg a 3,16 millió éves egyed kövületeit. A karjáról készült felvételek azt mutatták, hogy a végtag olyan erőteljes felépítésű volt, mint a csimpánzoké, tehát sok időt tölthetett a fákon. Ez megmagyarázza a testszerte jelen lévő sérüléseinek jelentős részét is: valószínűleg lezuhanhatott, és emiatt lelte halálát. A CT-felvételek alapján azt valószínűsítik, hogy legalább 12 méter magasról zuhant le. Ekkor mindössze 11-13 éves lehetett a vizsgálatok szerint.

Nagy sérülést élt túl korábban

Halálát megelőzően komoly életveszélybe kerülhetett, ugyanis a csípőcsontján egészen más jellegű sebesülések nyomát is felfedezték, mégpedig valószínűleg egy krokodil harapásának nyomát. Vajon a csípősérülése lehet a magyarázat arra, hogy a fáról leesett? Vagy sok vért veszített? Ezt nem tudni, azt viszont igen, hogy utolsó napján bőséggel lakomázhatott, annak ellenére, hogy sérült volt, és a körülötte élő lényekhez képest lassú is. 

A fogait elemezve kiderítették, hogy étlapján a halálát megelőzően valamiféle tojás – talán teknősé –, rovarok, fű és gyökerek, illetve hús szerepelhetett. Hogy utóbbi elkészítéséhez tüzet használt-e, azt nem sikerült még megállapítaniuk a kutatóknak. 

Az ősemberek életmódjáról ide kattintva is olvashatsz. Azt is megtudhatod, vajon milyen módon működött akkoriban a feladatmegosztás. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.