A Biwa-tó mélyéről előkerült, több mint 10 ezer éves jómón kerámiaedény új fejezetet nyitott a japán régészetben. A Tsuzuraozaki lelőhelyen talált edény, amely szinte teljesen ép, a világ legkorábbi kerámiái közé tartozik, a kincs különlegessége pedig egyrészt a korában rejlik, másrészt abban, ahogyan megtalálták.
A vásárlói panasz nem a modern kor vívmánya, már az ókorban is voltak elégedetlen ügyfelek. A világ legelső ismert panaszát egy Nanni nevű kereskedő írta agyagtáblára, amikor úgy érezte, becsapták egy rézszállítmánnyal.
Rengeteg kérdőjel kapcsolódik a pannóniai római kori központ egyik dúsgazdag lakója, Seuso nevéhez. Hogy ki lehetett ő, arról a világon sehol nincs adat, egyedül a legendás ezüstkincsen szerepel a neve.
A Gízai piramisok a világ hét csodájának máig fennmaradt tagjai, amelyek még mindig képesek meglepni a kutatókat. Most például egy eddig ismeretlen bejáratot véltek felfedezni.
Tatárbuzogányokat találtak több, dunántúli lelőhelyen. A szakértők a leleteket a középkor egyik legnagyobb rejtélyének tekintik.
Az Aquincumi Múzeum régészei rendkívüli felfedezést tettek. Budapesten, a III. kerületben, egy építkezés előtt álló területen először római kori vízvezetékekre bukkantak, majd a feltárás folytatásakor egy római település maradványai is napvilágra kerültek. A régészek több kisebb sír mellett egy sírkertszerű építményt is feltártak, amelynek közepén egy mintegy 1700 éves, eddig bolygatatlan szarkofágot találtak.
Elkezdődött a felvidéki Szepes vármegyében található márkusfalvi Máriássy-vár kútjának magánfinanszírozású régészeti feltárása.
Az ókori egyiptomi orvosok már több mint négyezer éve felismerték a mellben kialakuló daganatot, amelyet saját szavaikkal „gyógyíthatatlan betegségként” írtak le. A leírások szerint a mellrákot kemény, csomós elváltozásként azonosították, és próbálták kezelni különféle beavatkozásokkal.
A régészek Pompeii egyik fényűző villájában felfedeztek egy különleges dobozt, amelynek fa szerkezete ugyan elpusztult, de tartalma megmaradt a vulkáni hamu alatt. A dobozból mintegy száz apró tárgy került elő, amelyek rejtélyes történeteket mesélhetnek el a hajdani lakók életéről.
A hazai régészeti leletek között az utóbbi időben egyedülálló tárgyat találtak. A római kori aranygyűrű lelőhelyét titokban tartják.
2,5 ezer évvel ezelőtt születhetett az a szkíta királynő, akinek az arcát sikeresen rekonstruálták nemrég.
Képzeljük el, hogy a dzsungel mélyén, a sűrű növényzet alatt elfeledett városok és települések rejtőznek. Most azonban nem régészek, hanem mesterséges intelligencia segített megtalálni azokat.
