Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Biwa-tó mélyéről előkerült, több mint 10 ezer éves jómón kerámiaedény új fejezetet nyitott a japán régészetben. A Tsuzuraozaki lelőhelyen talált edény, amely szinte teljesen ép, a világ legkorábbi kerámiái közé tartozik, a kincs különlegessége pedig egyrészt a korában rejlik, másrészt abban, ahogyan megtalálták.
A felfedezés ugyanis nem hagyományos búvárrégészeti módszerekkel történt: egy új generációs autonóm víz alatti jármű (AUV), valamint nagy felbontású 3D-s szkennelés tárta fel a tó fenekén rejtőző edényt – derül ki a Múlt-kor cikkéből.
A régészeti kincset egy robot találta meg
Az AUV-k eredetileg mélytengeri kutatásokhoz készültek, de mára a szárazföldi vizekben is tökéletes eszközökké finomodtak a régészet számára.
Az edény 64 méteres mélységből került elő, a Jómón-kultúra legkorábbi kerámiaművességének idejéből származik, és a Jinguji-stílushoz vagy a Konami felső réteg stílushoz köthető. Hegyes talpa és visszafogott, vésett mintázata a korai fazekasság fontos jellegzetességeit hordozza.
A darab kivételes épsége ritkaságnak számít: míg a szárazföldi leletek gyakran töredezettek, a Biwa-tó geológiája egyfajta természetes időkapszulaként őrizte meg.
A Tsuzuraozaki lelőhelyet már száz éve ismerik, ám a nagy mélység és a zavaros víz hosszú ideig lehetetlenné tette a részletes feltárást. A modern 3D-s szkennelés most egy 200×40 méteres területet térképezett fel példátlan pontossággal, és olyan részletgazdagsággal, amely korábban csak búvárokra volt jellemző, és akkor is jóval sekélyebb vizekben.
A robotika és a régészet összefonódik
A kutatók szerint a Biwa-tó mélye különösen értékes régészeti terep: a minimális üledékfelszín és az aktív tektonikus mozgások olyan környezetet teremtenek, ahol az ősi tárgyak évezredeken át érintetlenül maradhatnak. A mostani lelet függőlegesen állt a tófenéken, ami arra utal, hogy nem sodródott messzire az eredeti helyéről.
A modern robotika és a régészet találkozása új korszakot fémjelez. Japánban mintegy 400 víz alatti lelőhely ismert, az AUV-rendszerek pedig várhatóan felgyorsítják a feltárásokat.
A Biwa-tó mélyéről előkerült edény nemcsak a Jómón-korszakot teszi megismerhetővé, hanem azt is megmutatja, hogyan segíthet a csúcstechnológia több ezer éves titkok feltárásában.
Ha kíváncsi vagy, mik azok az elveszett kincsek, amelyeket a mai napig nem találtak meg, olvasd el ezt a cikkünket is!
