Kocka alakú koponyát találtak a régészek: 1400 éves lehet

Olvasási idő kb. 2 perc

A mexikói Balcón de Montezuma lelőhelyén régészek egy 1400 éves, szokatlanul kocka alakúra formált koponyát találtak: olyat, amilyet a térségben eddig még soha nem dokumentáltak.

A falu Kr. u. 400 körül élte virágkorát, és bár a koponyatorzítás a helyi közösségben ismert gyakorlat volt, eza forma teljesen kilóg a megszokott mintákból. 

Ez a kockaforma a térségben szokatlan

Míg Tamaulipas térségében általában felfelé nyújtott, egyenes kontúrú koponyák fordulnak elő, ez a példány felül lapított és tömbszerű, amit a szakemberek paralelepipedon formának neveznek.

Az 1400 éves kocka alakú koponya szokatlan a térségben
Fotó: microgen / Getty Images Hungary

A módosítás módja sokkal inkább emlékeztet a Veracruz és a maja területek által használt technikákra, semmint a helyi hagyományokra, ezért a kutatók megvizsgálták, vajon a férfi máshonnan érkezett-e.

A csont- és fogminták kémiai elemzése azonban azt mutatta, hogy egész életét a térségben töltötte, a különös fejformát tehát gyerekkori nevelési szokások hozták létre, nem pedig a vándorlás.

A koponya más kultúrákkal való kapcsolatot feltételez

Hogy mit jelenthetett ez a szokatlan forma, még nem tudni. A mezoamerikai kultúrákban a koponyaformálás gyakran az identitás, a társadalmi rang vagy a hovatartozás jelzése volt. A mostani lelet arra utalhat, hogy a közösség

Idézőjel ikon

eddig nem ismert kulturális hatásokkal állt kapcsolatban, vagy hogy a helyi hagyományok jóval sokszínűbbek voltak, mint azt korábban hitték.

A kutatók jelenleg is vizsgálják a térség régebbi ásatásainak adatait, hogy feltérképezzék, milyen kulturális hálózatokhoz kapcsolódhatott a település. A friss felfedezés ugyan nem old meg minden kérdést, de egyértelműen mutatja, hogy Tamaulipas ősi közösségei sokkal összetettebb, tágabb kulturális kapcsolatrendszer részei voltak, mint eddig feltételezték.

Ha kíváncsi vagy a világ legijesztőbb tornyára, amelyet koponyákkal raktak ki, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hegedűs Barbara
Hegedűs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.