700 év után is a leszármazottak kezében van ez a magyar vár: ősi titkokat rejt

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Elkezdődött a felvidéki Szepes vármegyében található márkusfalvi Máriássy-vár kútjának magánfinanszírozású régészeti feltárása.

A kutatás célja, hogy feltárja a középkori vár egykori életének nyomait, és megőrizze az építmény maradványait az utókor számára.

A márkusfalvi Máriássy-várat nem államosították

Márkusfalva története a 12. század elejére nyúlik vissza, amikor még határőrfaluként említették. 1280-ban a Máriássy család ősei szerepelnek birtokosként, akik 1284-ben kezdték el a vár építését. A 14. században gótikus palotával bővítették, és egészen a 18. század elejéig lakták. 1773-ban egy villámcsapás okozott végzetes pusztítást. 

A munkálatokról Orosz Örs közösségi oldalán készített videóbejegyzéseket. 

A hely azonban sosem merült feledésbe. A család leszármazottja, báró Máriássy Péter ma is birtokolja a területet. A rendszerváltozás idején derült ki, hogy más várakkal ellentétben az állam sosem államosította a márkusfalvi Máriássy-várat – az ingatlan jogilag végig a család tulajdonában maradt.

Idézőjel ikon

„Beadtam a kérvényt, és egy év múlva érdeklődtem. A jogásznő tájékoztatott, hogy sajnos nem tudják visszaadni, mert a mai napig a miénk”

– mesélte a báró. A mostani feltárás során a vár egykori kútját kezdték újra megnyitni. Öt méter mélységben sikerült eltávolítani az agyagdugót, amely évtizedekig elzárta a járatot. A hófehér szepesi mészkőbe vájt kút falain ma is láthatók a kézi vésés nyomai. Az első leletek között kályhacsempe-, kerámia- és csonttöredékek, valamint egy csaknem egészben megmaradt cseréppipa feje is előkerült.

A kutatók 10 méteren érték el a kultúrréteget, amely alatt további régészeti kincsek rejtőzhetnek. A munka az októberi hideg miatt tavasszal folytatódik: májusban intenzív szivattyúzással tárják fel a mélyebb szinteket. A szakértők bíznak benne, hogy a leletek révén újabb részletek tárulnak fel a középkori Márkusfalva életéről és a Máriássy család közel ezeréves örökségéről.

Olvasd el a következő cikkünket is, amiben bemutatjuk, hogyan éltek a középkori várak lakosai valójában.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.