Elkezdődött a felvidéki Szepes vármegyében található márkusfalvi Máriássy-vár kútjának magánfinanszírozású régészeti feltárása.
A kutatás célja, hogy feltárja a középkori vár egykori életének nyomait, és megőrizze az építmény maradványait az utókor számára.
A márkusfalvi Máriássy-várat nem államosították
Márkusfalva története a 12. század elejére nyúlik vissza, amikor még határőrfaluként említették. 1280-ban a Máriássy család ősei szerepelnek birtokosként, akik 1284-ben kezdték el a vár építését. A 14. században gótikus palotával bővítették, és egészen a 18. század elejéig lakták. 1773-ban egy villámcsapás okozott végzetes pusztítást.
A munkálatokról Orosz Örs közösségi oldalán készített videóbejegyzéseket.
A hely azonban sosem merült feledésbe. A család leszármazottja, báró Máriássy Péter ma is birtokolja a területet. A rendszerváltozás idején derült ki, hogy más várakkal ellentétben az állam sosem államosította a márkusfalvi Máriássy-várat – az ingatlan jogilag végig a család tulajdonában maradt.
„Beadtam a kérvényt, és egy év múlva érdeklődtem. A jogásznő tájékoztatott, hogy sajnos nem tudják visszaadni, mert a mai napig a miénk”
– mesélte a báró. A mostani feltárás során a vár egykori kútját kezdték újra megnyitni. Öt méter mélységben sikerült eltávolítani az agyagdugót, amely évtizedekig elzárta a járatot. A hófehér szepesi mészkőbe vájt kút falain ma is láthatók a kézi vésés nyomai. Az első leletek között kályhacsempe-, kerámia- és csonttöredékek, valamint egy csaknem egészben megmaradt cseréppipa feje is előkerült.
A kutatók 10 méteren érték el a kultúrréteget, amely alatt további régészeti kincsek rejtőzhetnek. A munka az októberi hideg miatt tavasszal folytatódik: májusban intenzív szivattyúzással tárják fel a mélyebb szinteket. A szakértők bíznak benne, hogy a leletek révén újabb részletek tárulnak fel a középkori Márkusfalva életéről és a Máriássy család közel ezeréves örökségéről.
Olvasd el a következő cikkünket is, amiben bemutatjuk, hogyan éltek a középkori várak lakosai valójában.
