4300 évvel ezelőtt fedezték fel a világ első mellrákját Egyiptomban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ókori egyiptomi orvosok már több mint négyezer éve felismerték a mellben kialakuló daganatot, amelyet saját szavaikkal „gyógyíthatatlan betegségként” írtak le. A leírások szerint a mellrákot kemény, csomós elváltozásként azonosították, és próbálták kezelni különféle beavatkozásokkal.

Ma a tudósok modern vizsgálatokkal is megerősítették, hogy az ókori egyiptomiak valóban találkoztak ezzel a kórral: mumifikált holttestekben is kimutatták a mellrák nyomait, többek között CT-vizsgálatok segítségével – derül ki a kutatásból, amely a National Library of Medicine oldalán olvasható.

A mellrák nyomai a történelem mélyéről

Az emberiség egyik legősibb ismert betegsége a rák. Az Edwin Smith-papirusz, Kr. e. 1600 körül íródott, de valószínűleg egy még régebbi, akár Kr. e. 2500–3000-ből származó szöveg másolata. Ez az orvosi kézirat részletesen bemutatott 48 klinikai esetet, köztük olyanokat is, amelyek a mell daganatos elváltozásait írták le. A papirusz szerzői a betegséget nem tekintették gyógyíthatónak, inkább megfigyeléseket és sebészeti próbálkozásokat rögzítettek.

Az egyiptomi múmiát korszerű CT-technológiával vizsgálták, akinél egyértelműen mellrákot állapítottak meg
Fotó: izanbar / Getty Images Hungary

A modern tudomány a XXI. században igazolta a régiek megfigyeléseit. Spanyol és egyiptomi kutatók például két, a Nílus menti Qubbet el-Hawa nekropoliszából előkerült múmiát vizsgáltak korszerű CT-technológiával.

Idézőjel ikon

Egyikük egy Kr. e. 2000 körül élt nő volt, akinél egyértelműen mellrákot állapítottak meg. Egy másik, Kr. e. 1800 körül elhunyt férfi esetében pedig csontvelőrák nyomait találták.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ezek az emberek a társadalom magasabb rétegéhez tartoztak, hiszen hosszú éveken át éltek együtt betegségükkel, miközben környezetük ápolta őket – abban a korban, amikor sem gyógymód, sem hatékony kezelés nem létezett.

A CT-s technológia alkalmazása azért is kulcsfontosságú, mert nem roncsolja a múmiákat, mégis lehetővé teszi, hogy pontos képet kapjunk a test belső állapotáról. Az ilyen vizsgálatok bizonyítják, hogy a daganatos betegségek nem modern civilizációs ártalmak, hanem ősidők óta jelen vannak az emberiség történetében.

A mellrák története így közel ötezer évre nyúlik vissza: az ókori Egyiptom orvosai már leírták, amit ma modern módszerekkel újra igazolni tudunk. A betegség tehát nem a modern kor szüleménye, hanem ősi kísérőnk, amely ellen az emberiség évezredek óta harcot folytat.

A mellrák sajnos várandósan is kialakulhat. Olvasd el a következő cikkünket is, ami ebben a témában született.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.