4300 évvel ezelőtt fedezték fel a világ első mellrákját Egyiptomban

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ókori egyiptomi orvosok már több mint négyezer éve felismerték a mellben kialakuló daganatot, amelyet saját szavaikkal „gyógyíthatatlan betegségként” írtak le. A leírások szerint a mellrákot kemény, csomós elváltozásként azonosították, és próbálták kezelni különféle beavatkozásokkal.

Ma a tudósok modern vizsgálatokkal is megerősítették, hogy az ókori egyiptomiak valóban találkoztak ezzel a kórral: mumifikált holttestekben is kimutatták a mellrák nyomait, többek között CT-vizsgálatok segítségével – derül ki a kutatásból, amely a National Library of Medicine oldalán olvasható.

A mellrák nyomai a történelem mélyéről

Az emberiség egyik legősibb ismert betegsége a rák. Az Edwin Smith-papirusz, Kr. e. 1600 körül íródott, de valószínűleg egy még régebbi, akár Kr. e. 2500–3000-ből származó szöveg másolata. Ez az orvosi kézirat részletesen bemutatott 48 klinikai esetet, köztük olyanokat is, amelyek a mell daganatos elváltozásait írták le. A papirusz szerzői a betegséget nem tekintették gyógyíthatónak, inkább megfigyeléseket és sebészeti próbálkozásokat rögzítettek.

Az egyiptomi múmiát korszerű CT-technológiával vizsgálták, akinél egyértelműen mellrákot állapítottak meg
Fotó: izanbar / Getty Images Hungary

A modern tudomány a XXI. században igazolta a régiek megfigyeléseit. Spanyol és egyiptomi kutatók például két, a Nílus menti Qubbet el-Hawa nekropoliszából előkerült múmiát vizsgáltak korszerű CT-technológiával.

Idézőjel ikon

Egyikük egy Kr. e. 2000 körül élt nő volt, akinél egyértelműen mellrákot állapítottak meg. Egy másik, Kr. e. 1800 körül elhunyt férfi esetében pedig csontvelőrák nyomait találták.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ezek az emberek a társadalom magasabb rétegéhez tartoztak, hiszen hosszú éveken át éltek együtt betegségükkel, miközben környezetük ápolta őket – abban a korban, amikor sem gyógymód, sem hatékony kezelés nem létezett.

A CT-s technológia alkalmazása azért is kulcsfontosságú, mert nem roncsolja a múmiákat, mégis lehetővé teszi, hogy pontos képet kapjunk a test belső állapotáról. Az ilyen vizsgálatok bizonyítják, hogy a daganatos betegségek nem modern civilizációs ártalmak, hanem ősidők óta jelen vannak az emberiség történetében.

A mellrák története így közel ötezer évre nyúlik vissza: az ókori Egyiptom orvosai már leírták, amit ma modern módszerekkel újra igazolni tudunk. A betegség tehát nem a modern kor szüleménye, hanem ősi kísérőnk, amely ellen az emberiség évezredek óta harcot folytat.

A mellrák sajnos várandósan is kialakulhat. Olvasd el a következő cikkünket is, ami ebben a témában született.

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.