Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai termőterületek jelentős része elvész az egyre nagyobb teret hódító burkolt felületek miatt, amely ráadásul az aszályos időszakokat is súlyosbítja, és a villámáradások esélyét is emeli egy riasztó kutatás szerint.
Jelentős ütemben csökken Magyarország mezőgazdasági területeinek nagysága, miközben egyre több földet fednek be épületek, utak és más burkolt felületek – írta meg a Hvg.hu az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívására hivatkozva.
Drámai a túlbetonozás Magyarországon
A drámai adatok szerint a beépítések és a burkolások következtében naponta átlagosan 11–13 futballpályányi terület kerül ki a természetes körforgásból Magyarországon. A folyamat hosszú távon veszélyezteti az ország élelmiszer-termelési képességét, valamint rontja a vízmegtartó kapacitást is.
A Green Policy Center adatai alapján az ország mezőgazdasági területe a rendszerváltás óta jelentősen visszaesett.
Míg 1990 körül mintegy 6,4 millió hektár állt mezőgazdasági hasznosítás alatt, addig 2024-re ez a szám megközelítőleg 5 millió hektárra csökkent. A termőföldek fogyása tavaly is folytatódott: több mint 16 ezer hektár került ki a művelésből.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a talaj kiemelten értékes, nehezen pótolható erőforrás. A beépített vagy leburkolt területek gyakran évtizedekre elvesznek a mezőgazdaság és a természet számára, ráadásul sok esetben a legjobb minőségű termőföldeket érintik a folyamatok.
Mindemellett érthetetlen, hogy miközben új lakóingatlanok épülnek, az országban több mint félmillió üres lakás található, ezek aránya az elmúlt két évtizedben tovább emelkedett. A szakértők szerint éppen ezért a meglévő épületállomány hatékonyabb kihasználása fontosabb lenne az új területek beépítésénél.
Az utaknál is hasonló a helyzet
Hasonló tendencia figyelhető meg az úthálózat esetében is. Magyarországon a közúthálózat hossza meghaladja a 219 ezer kilométert, ami nemzetközi összehasonlításban is igencsak magas értéknek számít. A kutatók úgy vélik, a népességcsökkenés és az ország népsűrűsége nem indokolná az ilyen mértékű úthálózati beruházásokat.
A burkolt felületek terjedése az éghajlati alkalmazkodást is nehezíti. A beton- és aszfaltfelületek nyáron jelentősen felmelegszenek, majd éjszaka is sugározzák a hőt, fokozva a városi hőszigethatást és növelve az energiafelhasználást.
A vízmegtartás is sérül
Emellett a talaj vízmegtartó képességének elvesztése is komoly kockázatot jelent. A természetes felszínek helyét átvevő burkolatok miatt a csapadék nem képes a földbe szivárogni, ami növeli az aszályos időszakok súlyosságát, illetve jelentősen növeli a villámáradások kialakulásának az esélyét is.
A cél nem az építkezések teljes leállítása, hanem a fejlesztések szemléletének megváltoztatása. Ennek részeként a meglévő épületek felújítását, újrahasznosítását és a talajvédelmi szabályok szigorítását is sürgetik a szakértők.
Kapcsolódó: Hőhullámok, aszály, áradások: pusztító nyarat jósol az utóbbi évtizedek legerősebb El Niñója miatt az ENSZ
