Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.

A modern tudomány sokáig puszta mítosznak tartotta az egész történetet. A nyelvek különbözőségének eredete minden bizonnyal nem egy torony építésének köszönhető, a régészek azonban az elmúlt évszázadban olyan nyomokra bukkantak Mezopotámiában, amelyek alapján elképzelhető, hogy a legenda mögött egy valóban létező építmény állt.

Egy ókori építmény megtalált romjai

A Biblia szerint Bábel városa a Sineár földjén állt, amelyet a kutatók az ókori Babilonnal azonosítanak. A történetben szereplő torony az emberek gőgjének szimbóluma lett, akik az égig akartak emelkedni, hogy felérjenek Istennel, de mikor a Teremtő összezavarta a nyelveket, az emberek nem értették egymást, és a nagyszabású építkezés félbeszakadt.

Biblical Tower of Babel Vector Illustration, confusion of languages
Bábel tornyának történetét a képzőművészetek is számtalan formában feldolgozták
Fotó: rudall30 / Getty Images

A történészek és régészek ma úgy vélik, hogy a legenda alapját az Etemenanki nevű babiloni zikkurat adhatta. Ez egy hatalmas lépcsős templomtorony volt, amelyet Marduk isten tiszteletére emeltek Babilonban. Az épület romjait 1913-ban fedezték fel, és a kutatók azóta számos írott ókori forrásból is megerősítést találtak azzal kapcsolatban, hogy az építmény valóban létezett.

A zikkuratok a mezopotámiai városok legfontosabb vallási építményei közé tartoztak. Az ég és a föld találkozási pontjának tekintették azokat, ezért különösen nagy volt a vallási jelentőségük. Az Etemenanki ráadásul éppen abban a városban állt, amelyet a görögök Babilonnak, a héber hagyomány pedig Bábelnek nevezett, ami megfelel a bibliai történetnek.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A torony létezhetett, a történet már bizonytalanabb

A kutatók szerint az Etemenanki akár a 90 méteres magasságot is elérhette, ami az ókorban lenyűgöző méretnek számított. Egy különleges kőemlék, az úgynevezett „Babilon tornya-sztélé” még rajzokat és leírásokat is megőrzött az épületről, amelyek segítségével a szakemberek rekonstruálni tudták a torony feltételezett külsejét.

Ennek ellenére továbbra sincs bizonyíték arra, hogy a babiloni építmény pontosan úgy nézett volna ki, ahogyan az a bibliai történet leírja. A torony évszázadokon keresztül többször megsérült, több átépítésen is átesett, majd végül fokozatosan elpusztult.

Nincs bizonyíték a közös nyelvre

A legnagyobb kérdés azonban nem maga az épület, hanem a hozzá kapcsolódó történet. Arra semmilyen tudományosan elfogadott bizonyíték nincs, hogy valaha egyetlen közös nyelvet beszélt volna az emberiség. A történeti-összehasonlító nyelvészet eredményei arra mutatnak, hogy a világon egymástól független kommunikációs rendszerek, vagyis nyelvek, párhuzamosan fejlődtek az emberi faj megjelenésétől kezdve folyamatosan.

Tower of Babel as religion concept
Kreatív ábrázolás Bábel tornyáról
Fotó: egal / Getty Images/iStockphoto

A jelenlegi ismeretek alapján tehát annyi bizonyosan igaz lehet a legendából, hogy Babilonban valóban állt egy hatalmas toronytemplom, amely messze földön ismert volt.

Hogy ez volt-e a bibliai Bábel tornya, azt valószínűleg már sosem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani. A mítosz és a történelem azonban ezen a ponton látványosan összefonódik.

Kapcsolódó: Sokan a modern kor Bábelének tartják a várost, ahol több mint 700 nyelven beszélnek

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.