legenda - Dívány

Olaszország déli részén, különösen Nápoly nyüzsgő utcáin lépten-nyomon belebotlunk egy apró, vörös, chiliformájú amulettbe, a cornicellóba. A turisták imádják szuvenírként vásárolni, ám a legendák szerint az emléktárgy nem veszélytelen: aki magának veszi, az nem szerencsét, hanem rontást és átkot hoz saját fejére.

Mindannyian ismerjük Puskás Ferenc nevét, de vajon pontosan emlékszünk a sikereire is? És mi a helyzet a külföldi sportlegendákkal, akik milliók számára jelentettek és jelentenek ma is inspirációt?

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Ha ma valaki meghallja Robin Hood nevét, valószínűleg egy nemes lelkű íjász jut eszébe, aki a gazdagoktól vett el, hogy a szegényeket segítse. A zöld ruhás hős alakját könyvek, filmek és rajzfilmek tették világszerte ismertté.

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

A Loch Ness-i szörny legendája 1933-ban vált világhírűvé, amikor szemtanúk egy ismeretlen lényről számoltak be egy skót tóban. Azóta is vita tárgya, hogy valóban létezhet-e.

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.

Eltűnt kapitányok, magukra hagyott hajók, érintetlen vacsoraasztalok és évtizedekig sodródó roncsok – a „szellemhajók” történetei évszázadok óta foglalkoztatják a tengerészeket és a történészeket. A legtöbb eset mögött valós hajók és dokumentált események állnak, de a legfontosabb kérdésekre sokszor máig nincs biztos válasz.

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Az elsüllyeszthetetlennek hitt MV Joyita 1955-ben 25 emberrel a fedélzetén indult egy rutinszerű útra a Csendes-óceánon, ám a célállomásra sosem érkezett meg. Amikor több mint öt héttel később rábukkantak, a hajó teljesen üresen sodródott, utasainak és legénységének pedig mindörökre nyoma veszett.

Van egy magyar szó, amit még az egyiptomi piramisok mellett is ismernek. Nem véletlenül: Pelé szerint még a Holdon is ő lett volna a legnagyobb játékos.