Ha ma valaki meghallja Robin Hood nevét, valószínűleg egy nemes lelkű íjász jut eszébe, aki a gazdagoktól vett el, hogy a szegényeket segítse. A zöld ruhás hős alakját könyvek, filmek és rajzfilmek tették világszerte ismertté.
Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.
A Loch Ness-i szörny legendája 1933-ban vált világhírűvé, amikor szemtanúk egy ismeretlen lényről számoltak be egy skót tóban. Azóta is vita tárgya, hogy valóban létezhet-e.
Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.
Eltűnt kapitányok, magukra hagyott hajók, érintetlen vacsoraasztalok és évtizedekig sodródó roncsok – a „szellemhajók” történetei évszázadok óta foglalkoztatják a tengerészeket és a történészeket. A legtöbb eset mögött valós hajók és dokumentált események állnak, de a legfontosabb kérdésekre sokszor máig nincs biztos válasz.
Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.
Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.
Az elsüllyeszthetetlennek hitt MV Joyita 1955-ben 25 emberrel a fedélzetén indult egy rutinszerű útra a Csendes-óceánon, ám a célállomásra sosem érkezett meg. Amikor több mint öt héttel később rábukkantak, a hajó teljesen üresen sodródott, utasainak és legénységének pedig mindörökre nyoma veszett.
Van egy magyar szó, amit még az egyiptomi piramisok mellett is ismernek. Nem véletlenül: Pelé szerint még a Holdon is ő lett volna a legnagyobb játékos.
Magyar királyokról és királynőkről, nemesekről és főurakról, hercegnőkről és uralkodók rokonairól se szeri se száma a különös történeteknek, legendáknak. Most megmutathatod, mennyire ismered ezeket.
Atlantisz legendája több mint kétezer éve született Platón tollából: egy fejlett, gazdag szigetvilág, amelyet egyetlen éjszaka alatt nyelt el a tenger. Bár sokan puszta mítosznak tartják, máig akadnak, akik valódi történelmi alapot sejtenek mögötte.
Az irodalmi ínyenceken kívül ma már alig emlékszik valaki Galsai Pongrácra. Pedig az 1970-es és 80-as években az irodalmi „közélet” meghatározó alakja volt; aki évente új kötettel jelentkezett, irodalmi vicclapot indított, mindenhol feltűnő, korpulens alakja és jó kedélye pedig legendás volt.
