legenda - Dívány

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Az elsüllyeszthetetlennek hitt MV Joyita 1955-ben 25 emberrel a fedélzetén indult egy rutinszerű útra a Csendes-óceánon, ám a célállomásra sosem érkezett meg. Amikor több mint öt héttel később rábukkantak, a hajó teljesen üresen sodródott, utasainak és legénységének pedig mindörökre nyoma veszett.

Van egy magyar szó, amit még az egyiptomi piramisok mellett is ismernek. Nem véletlenül: Pelé szerint még a Holdon is ő lett volna a legnagyobb játékos.

Magyar királyokról és királynőkről, nemesekről és főurakról, hercegnőkről és uralkodók rokonairól se szeri se száma a különös történeteknek, legendáknak. Most megmutathatod, mennyire ismered ezeket.

Atlantisz legendája több mint kétezer éve született Platón tollából: egy fejlett, gazdag szigetvilág, amelyet egyetlen éjszaka alatt nyelt el a tenger. Bár sokan puszta mítosznak tartják, máig akadnak, akik valódi történelmi alapot sejtenek mögötte.

Az irodalmi ínyenceken kívül ma már alig emlékszik valaki Galsai Pongrácra. Pedig az 1970-es és 80-as években az irodalmi „közélet” meghatározó alakja volt; aki évente új kötettel jelentkezett, irodalmi vicclapot indított, mindenhol feltűnő, korpulens alakja és jó kedélye pedig legendás volt.

A régi épületekben az a csodálatos, hogy mindegyiknek van egy története: ez szólhat letűnt idők királyairól, szerelmes ifjakról, elrejtett kincsekről és kincsvadászokról, híres vagy egyszerű emberekről. A sort a végtelenségig lehetne folytatni. Esetünkben szintén izgalmas a legenda, de mielőtt belevágunk, ejtsünk néhány szót a Netley-kolostor évszázadokon átívelő, valós történetéről.

Svájcról először mindenki a csokira, az órára és, igen, a hegyekre asszociál. Jogosan. Ebben az országban számos olyan hely van, ahol rácsodálkozhatunk a különböző természeti vagy éppen ember alkotta szépségekre.

Merlin és Artúr király legendái nemcsak az angolokat, hanem az egész világot lenyűgözték. Most egy újabb részét fedezték fel.

A Loch Ness-i szörnytől kezdve a chupacabrán át számtalan teremtényről hallottuk a legendákat, a rémtörténeteket, esetleg dokumentumfilmeket is láttunk a témában. Ezek mind arra keresik a választ, hogy valóban léteznek-e ezek a fenevadak, és olyan félelmetesek-e, mint amilyennek gondoljuk őket.

Időről időre felbukkan a szóbeszéd, miszerint Clemenceau-t a magyar menye iránti engesztelhetetlen gyűlölet vezette a trianoni döntéshez. Ki volt valójában Michnay Ida, aki beházasodott a Clemenceau-családba, és mi igaz abból, hogy megromlott házassága tragikus következményeket vont maga után az egész országra nézve?