Ennek a magyarnak a nevét Egyiptomban nap mint nap emlegetik

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Van egy magyar szó, amit még az egyiptomi piramisok mellett is ismernek. Nem véletlenül: Pelé szerint még a Holdon is ő lett volna a legnagyobb játékos.

Puskás Ferenc neve minden magyar számára ismert. De nemcsak hazánkban alapvetés, hogy tudjuk, ki is volt Öcsi (bácsi): nevét mindenhol ismerik, ahova ez a világklasszis focista csak betette a lábát, legyen az Spanyolország vagy Egyiptom.

Egyiptomban Puskás neve egyenesen köznévvé vált a sportszlengben, sőt: a mai napig a „puskás” kifejezéssel illetik a fiatal és tehetséges focistákat. Ismerve a legenda élettörténetét, mindez érthető. Puskás tehetsége már fiatal korában megmutatkozott: 10 évesen, hamis igazolással leszerződtette a Kispesti AC kölyökcsapata, majd 16 évesen a felnőtt csapatba került. Idősebb csapattársai miatt ragadt rá az Öcsi becenév.

Idézőjel ikon

Később az Aranycsapat kapitánya volt, mely minden idők legsikeresebb magyar válogatottja.

Több, mint négy éven keresztül veretlenek voltak. Olyan nagy győzelmek fűződnek a nevükhöz, mint a helsinki nyári olimpián aratott diadal és a méltán híres, az évszázad meccseként is emlegetett mérkőzés, amit a Wembley-ben az angolok ellen játszottak 1953-ban.

Puskás nevét még külföldön is ismerik

Puskás nevét még külföldön is ismerik <cite class="c-article-image-details_photographer photographer">Robert Stiggins / Getty Images Hungary</cite>

 A fényes időknek az 1956-os forradalom vetett védett. A világhírű focista emigráció mellett döntött, ekkor kezdődött el nemzetközi karrierje. Először Olaszországban, majd a spanyol Real Madridban játszott, ahol megismerhették tehetségét. 1967-től edzőként folytatta sportkarrierjét: többek között az Egyesült Államokban, Görögországban, Kanadában is dolgozott.

Idézőjel ikon

Egyiptomban is tevékenykedett, ahol az al-Masri játékosait edzette 1979-84 között.

Innen ered tehát Puskás Ferenc és Egyiptom kapcsolata, mely, úgy tűnik, egy szóban is manifesztálódott. 

Ebben a kvízünkben kiderítheted, mennyit tudsz az Aranycsapatról!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Tóth Evelin
Tóth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.