Az elsüllyeszthetetlennek hitt MV Joyita 1955-ben 25 emberrel a fedélzetén indult egy rutinszerű útra a Csendes-óceánon, ám a célállomásra sosem érkezett meg. Amikor több mint öt héttel később rábukkantak, a hajó teljesen üresen sodródott, utasainak és legénységének pedig mindörökre nyoma veszett.
A luxusjachtnak épült, a második világháború alatt pedig amerikai járőrhajóként is szolgáló MV Joyita 1955. október 3-án futott ki Szamoáról. A nagyjából 48 órásra tervezett út célja a mintegy 430 kilométerre lévő Tokelau-szigetek elérése volt. A fedélzeten 16 fős legénység és 9 utas tartózkodott, köztük egy kormánytisztviselő, két gyermek és egy orvos.
Egy látszólag biztonságos utazás
Bár a hajó bal oldali motorja elromlott, így eleve csak egy motorral indultak útnak, a kapitány maximálisan megbízott a járműben. A Joyita teste ugyanis vastag parafával volt bélelve a felhajtóerő növelése érdekében, amely miatt
a hajót a korszakban gyakorlatilag elsüllyeszthetetlennek tartották.
A dermesztő felfedezés
Miután a hajó nem érkezett meg Tokelaura, hatalmas légi kutatást indítottak, ám hetekig senki sem bukkant a nyomukra. A roncsot végül csak öt héttel később, november 10-én, vette észre egy kereskedelmi hajó. A Joyita ekkorra már az eredeti útvonalától mintegy ezer kilométerre, a Fidzsi-szigetek közelében szellemhajóként sodródott.
A hajó erősen megdőlt, a gépház és az alsó fedélzet víz alatt állt, de a Joyita a parafa szigetelésnek köszönhetően még mindig a felszínen lebegett – ám egyetlen lelket sem találtak rajta. A rejtélyt csak fokozták a helyszíni nyomok.
A hajónapló, a navigációs eszközök és a kapitány lőfegyverei is hiányoztak, emellett a három mentőtutajnak, valamint a több tonnányi rakománynak ugyancsak eltűnt. Bár dulakodásnak nem volt nyoma, a fedélzeten találtak egy nyitott orvosi táskát véres kötszerekkel, ami egy súlyos, ellátást igénylő sérülésre utalt.
A Csendes-óceán Mary Celeste-jeként emlegetett hajó tartalékrádiója a nemzetközi vészhelyzeti frekvenciára volt hangolva, amely arra utal, hogy a legénység megpróbálhatott vészjelzést leadni. Arra, hogy ez miért vallott kudarcot, csak a későbbi vizsgálatok derítettek fényt:
a készülék a hibás vezetékezés és a korlátozott hatótávolság miatt gyakorlatilag működésképtelen volt.
Mi történhetett a 25 emberrel?
A hatósági vizsgálat megállapította, hogy egy korrodált, eltört cső miatt áramlott a víz a gépházba. A hivatalos jelentés szerint azonban megmagyarázhatatlan, hogy az utasok miért döntöttek a pánikszerű evakuálás mellett, és miért hagyták el az elsüllyeszthetetlen hajót a nyílt óceánon. A parafabélés miatt ugyanis a fedélzeten maradva jó eséllyel mindannyian túlélték volna.
Máig találgatják, mi történhetett
Az eset kapcsán az évtizedek során számtalan elmélet született. Egyesek szerint kalózok támadták meg a hajót a rakományért, mások lázadást sejtettek, vagy a kapitány és az elsőtiszt közötti végzetes összetűzést feltételeztek, miután a motorháztér elárasztásakor a hajó áramellátása megszűnt.
Még vadabb teóriák is felröppentek szovjet tengeralattjárókról, titkos japán alakulatokról, sőt természetfeletti erőkről is.
Bár a Joyitát később kijavították és újra vízre bocsátották, a 25 eltűnt utas és legénységi tag sorsára sosem derült fény. Az óceán mind a mai napig titokban tartja, hová lettek.
Az óceánok rengeteg titkot rejtenek, köztük olyan szellemhajókat, amelyek máig szelik a hullámokat.
