Vannak versek, amelyek lépten-nyomon szembe jönnek velünk még azután is, hogy feleltünk belőle az iskolában. Kvízünkből most megtudhatod, hogy mennyire emlékszel még az irodalomórák verseire.
A magyar rajzfilm a televízió elterjedésének idején vált országszerte ismertté és népszerűvé, a leghíresebb sorozatok pedig generációk gyerekkorát határozták meg. Legújabb kvízünk ezek ikonikus karaktereiről szól.
A Pearl Harbor elleni japán támadásról legtöbben a repülőgépek és a csatahajók történetét ismerik. Kevesebben tudják, hogy a hadműveletben különleges zsebtengeralattjárók is részt vettek, amelyeknek az volt a feladata, hogy még a légitámadás előtt csapást mérjenek az amerikai flottára.
Edmonia Lewis neve ma már kevésbé ismert, pedig a 19. század egyik legkülönlegesebb művészeti karrierjét futotta be. Az afroamerikai származású alkotó olyan korban tört utat magának, amikor nőként és színes bőrű művészként szinte minden tényező a sikere ellen játszott.
Egy magyar évente átlagosan 75-82 kilogrammnyi húst fogyaszt el, amely meghaladja az uniós átlagot. Számos húsos étel alapvető eleme a gasztronómiánknak, de vajon mennyire vagyunk tisztában az egyes húsfajtákkal?
Az 1952-es nagy londoni köd a brit főváros egyik legismertebb eseménye volt a város huszadik századi történetének. A brit fővárosban az ipari forradalom óta folyamatos volt a magas légszennyezés és az olykor köddé sűrűsödő sárgás szmog, de egy katasztrófa örökre megváltoztatta a londoniak hozzáállását a légszennyezés kérdéséhez.
Ha a gladiátorokra gondolunk, legtöbbünknek véres halálharcok, kegyetlen császárok és a Colosseum ikonikus épülete jut eszébe. A filmek évtizedek óta azt sugallják, hogy ezek a harcosok szinte biztosan a halálba meneteltek minden alkalommal, amikor beléptek az arénába.
Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.
A 17. században a pestis még mindig az egyik legrettegettebb betegségnek számított Európában. A járványok nemcsak emberek tízezreinek életét követelték, hanem alapjaiban formálták át a mindennapokat, a gazdaságot és a társadalmi kapcsolatokat.
Dante Alighieri túlvilági utazása számtalan filozófiai, vallási és történelmi értelmezést inspirált már, most azonban egy egészen váratlan tudományos párhuzam merült fel az Isteni színjáték kapcsán.
Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.
A világban járva sokszor egy-egy helyet valamilyen híres épület alapján jegyzünk meg. A leghíresebb épületek pedig egyenesen egyes városok védjegyévé válhatnak. Lássuk, kvízünkben felismered-e ezeket!
