A maratonfutás története tele van hősökkel, de kevesen hagytak olyan különös és inspiráló nyomot maguk után, mint Ellison „Tarzan” Brown. Az ő története nemcsak a kitartásról, hanem a túlélésről és az identitás megéléséről is szól egyszerre.
Az ókori világ „internete”, az alexandriai könyvtár nem csupán tekercsek gyűjteménye volt, hanem a tudás szinte felfoghatatlan tárháza. Több százezer papirusz őrizte a görög, egyiptomi, perzsa és egyéb civilizációkból fennmaradt gondolkodás szellemi örökségét, miközben tudósok generációi dolgoztak falai között.
A hegymászás történetében szinte kizárólag férfiak nevei dominálnak, pedig az előző korokban is akadtak kivételes nők, akik híres földrajzi magasságokra törtek.
Vajon mitől válik egy egyszerű mondat legendássá? Teszteld a tudásod, és derítsd ki ebben a kvízben, mennyire vagy otthon a híres idézetek világában!
Kevés történelmi dokumentum meglepő annyira, mint Mahatma Gandhi levelei Adolf Hitlerhez. A „Kedves barátom” megszólítás első pillantásra szinte felfoghatatlannak tűnik.
A szavak nem örökéletűek: ahogy a világ változik körülöttünk, úgy kopnak ki egyes kifejezések a mindennapi használatból, vagy alakul át a jelentésük. Régi szóvá válhat egy kifejezés azért, mert eltűnik az a tárgy vagy szokás, amit jelölt, vagy mert egyszerűen újabb, divatosabb szó veszi át a helyét.
Az ókori görög és római szobrok kapcsán sokak fejében ugyanaz a sematikus kép él: hófehér, márványból faragott alakok. Ez a látvány azonban korántsem tükrözi a valóságot.
A legtöbben unalmas házimunkának tartják a mosogatást, pedig meglepő módon a kreativitás forrása is lehet. A világ egyik legismertebb írónője, Agatha Christie például gyakran épp a mosogató mellett találta ki történeteit.
A művészettörténet sokáig nemcsak elfeledte a női alkotókat, hanem gyakran férfiaknak tulajdonította a munkáikat. Számos műtárgy esetében napjainkban derül ki: valójában női kezek alkották.
Kevés történelmi esemény él olyan erősen a kollektív emlékezetben, mint az 1956-os forradalom. A tankok dübörgését, a szabadságvágyat és a forradalom drámai bukását generációk adják tovább egymásnak. De mi történt azokkal, akiknek menekülniük kellett?
Kevés irodalmi mű született olyan szorult helyzetben, mint Fjodor Dosztojevszkij egyik kisregénye: A játékos. Az orosz író nemcsak anyagi gondokkal küzdött, hanem saját szerencsejáték-függőségével is, amely mélyen áthatotta mindennapjait.
Önkormányzati felhatalmazásra, hamis papírokra hivatkozva gyűjtenek adományokat csalók a leukémiás gyerekeknek Pécsett. Sokan adományoznak, de a pénzük sosem kerül oda, ahova szánták.
