Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Edmonia Lewis neve ma már kevésbé ismert, pedig a 19. század egyik legkülönlegesebb művészeti karrierjét futotta be. Az afroamerikai származású alkotó olyan korban tört utat magának, amikor nőként és színes bőrű művészként szinte minden tényező a sikere ellen játszott.
Életét végigkísérték az előítéletek, a megpróbáltatások és a kirekesztés. Mégis képes volt arra, hogy a világ egyik legismertebb szobrászává váljon, műveivel pedig a szabadság, a méltóság és az emberi kitartás üzenetét közvetítse. Edmonia Lewis története ma is lenyűgöző.
Hamis vádak árnyékában
Az 1840-es évek közepén született Edmonia Lewis gyermekéveinek egy részét anyja őshonos népével, az ojibwe őslakos közösség tagjai között töltötte. Már fiatalon megismerte a kézművesség világát, figyelte rokonai gyöngymunkáit és szövési technikáit, amelyek később művészi látásmódjára is hatással voltak. Tanulmányait féltestvére támogatásának köszönhetően folytathatta. Előbb New York államban tanult, majd az ohiói Oberlin College hallgatója lett, ahol művészettel foglalkozott.
Ígéretes pályája azonban váratlan fordulatot vett, amikor két diáktársa erőszakos vádakat emelt ellene az egyetem vezetése és később a bíróság előtt is.
Bár a bíróság felmentette, az ügy hatalmas indulatokat váltott ki, amelyek hevében az ártatlanul megvádolt művésznő fizikai erőszak áldozata is lett. A történtek után világossá vált számára, hogy Ohio már nem biztonságos hely, ezért keletre költözött, majd hamarosan megpróbált új életet kezdeni.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Rómában találta meg a szabadságot
Bostonban a kor népszerű neoklasszicista stílusát sajátította el, majd a szobrainak eladásából összegyűjtött pénzzel Itáliába utazott. Róma nemcsak a legjobb márvány lelőhelyei miatt vonzotta, hanem azért is, mert ott
sokkal szabadabban alkothatott, mint az Egyesült Államokban.
A művésznő később úgy fogalmazott, hogy szinte az előítéletek üldözték Európába. Rómában azonban végre olyan témákkal foglalkozhatott, amelyek közel álltak hozzá, ezáltal szabadon megélhette művészetét.
Szobraiban gyakran jelent meg a szabadság, a remény és a kitartás gondolata, különösen az egykori rabszolgák sorsát felidéző alkotásokban.
Lewis emellett őslakos gyökereiből is inspirációt merített. Hiawatha legendájának szereplőit ábrázoló műveiben nagy gondossággal jelenítette meg az indián kézműves hagyományok részleteit, miközben erős és önálló nőalakokat formált meg.
A tehetséges szobrász műterme hamar népszerű látványossággá vált. Európai és amerikai látogatók egyaránt felkeresték, hogy saját szemükkel lássák, miként születnek a lenyűgöző márványszobrok a művésznő keze alatt.
Lewis tudta, hogy sokan származása miatt kételkednek tehetségében, ezért gyakran munka közben fogadta vendégeit, hogy mindenki lássa: a piacon is nagy értékkel bíró szobrokat valóban ő maga készíti.
Pályája csúcsán nemzetközi hírnévre tett szert, ám a művészeti ízlés változásával neve a későbbiekben fokozatosan háttérbe szorult. Mégis maradandó örökséget hagyott maga után: bebizonyította, hogy a tehetség és az elszántság képes áttörni a legkeményebb korlátokat is. Élete ma is inspiráló példája annak, hogyan lehet a legnehezebb körülmények közül indulva világraszóló sikert elérni.
Számos, férfiaknak tulajdonított műalkotásról derítette már ki az utókor, hogy azokat igazából nők készítették.
