A Holt-tengeri tekercseket az ókori zsidó világ egyik legfontosabb régészeti leletének tartják. A felfedezés kapcsán a mai napig éles vita folyik arról, kik is írhatták ezeket a több mint kétezer éves szövegeket.
A Holt-tengeri tekercsek felfedezésének története 1946 novemberéig nyúlik vissza, amikor a Júdeai-sivatagban három beduin rokon egy elveszett kecskét keresett a Holt-tenger közelében. A jószág helyett azonban egy barlangrendszerre bukkantak, amely az ókori világ legfontosabb szövegleleteit rejtette. A következő évtizedekben 11 barlangból közel 900 kézirat töredékei kerültek elő.
Bibliai írásokat is tartalmaznak
A szövegek többsége vallási közösségekhez köthető írás, körülbelül száz bibliai szöveg is megtalálható köztük. Ezek szinte a teljes héber bibliai kánont lefedik, Eszter könyve kivételével. A tekercsek között imák, himnuszok, vallási szabályok és olyan szövegek is vannak, amelyek a Tízparancsolat korai változatait tartalmazzák.

A kutatók szerint a tekercsek nagyjából kétezer évesek lehetnek. Bár eredetiségük nem kérdéses, a legnagyobb rejtély továbbra is az, hogy kik lehettek a szerzőik.
A legelfogadottabb elmélet
Sok kutató szerint a tekercsek egy zsidó vallási közösséghez, az esszénusokhoz köthetők. Ők egy puritán életmódot folytató csoport voltak, amely a Qumrán nevű sivatagi település környékén élhetett. A feltételezést részben ókori történetírók – mint Flavius Josephus – leírásai is erősítik, akik feljegyzéseikben a közösség tagjaira jellemző életmódot említenek. Ennek része volt a közösségi élet, a fehér ruhák viselése és a rendszeres rituális tisztálkodás.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A Qumránban feltárt rituális fürdők (mikvék) szintén ezt az elméletet látszottak alátámasztani. Roland de Vaux francia régész például úgy vélte, a tekercsek szerzői a helyi közösség tagjai lehettek.
Viták és ellentmondások
Az elméletet sokan vitatják. Ennek egyik oka, hogy a rituális tisztálkodás nem kizárólag az esszénusokra volt jellemző, más vallási csoportok is gyakorolták. Josephus leírásai sem egyértelműen sivatagi közösségre, hanem inkább városokban élő csoportokra utalnak.
![]()
Egyre több kutató szerint az is elképzelhető, hogy a tekercsek nem feltétlenül Qumránban készültek, sőt, nem is ugyanazok a szerzőik, mint akik elrejtették azokat.
Egy másik elmélet szerint a tekercsek jeruzsálemi templomokból származhatnak, és a szövegeket hivatásos írnokok másolhatták le. Ezt a nézetet az is alátámasztja, hogy a tekercsek között több azonos szövegváltozat is található, ami egy központi könyvtár vagy intézmény szerepére utalhat.
Modern technológiai vizsgálatok és kézírás-elemzések azt is kimutatták, hogy több különböző írnok dolgozhatott ugyanazon szövegeken.
Új kutatások
Egyes kutatók szerint a valóság valahol a két elmélet között lehet, vagyis a szövegek egy része helyi közösségekhez, más része jeruzsálemi forrásokhoz köthető. Elképzelhető, hogy a római megszállás idején rejtették el az írásokat a barlangokban.
A tekercseket tartalmazó edények vizsgálata is ezt támasztja alá – nem mindegyik agyag helyi eredetű.
Digitalizálták a tekercseket
A tekercsek ma már nem csak kutatók számára érhetők el. Digitalizálásuk révén bárki megtekintheti a szövegeket online, az Izraeli Múzeum vagy a Leon Levy digitális archívum oldalán. Ez új korszakot nyitott a kutatásban és a tekercsek értelmezésében. A modern vizsgálatok szerint a szövegek keletkezése nagyjából Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század közé tehető.
![]()
Több, korábban hitelesnek tartott töredékről ugyanakkor kiderült, hogy modern hamisítvány. Egyes darabokat múzeumok is megvásároltak.
A Holt-tengeri tekercsek ma is az ókori világ egyik legnagyobb régészeti rejtélyét jelentik. Bár eredetük és szerzőik kiléte továbbra sem tisztázott, abban a kutatók egyetértenek, hogy ezek a szövegek páratlan betekintést nyújtanak a korai zsidó vallási gondolkodásba és a Biblia kialakulásának világába.
Kapcsolódó: A Holt-tengeri tekercsek története nem az egyetlen rejtély, ami a mai napig viták tárgya a történészek és kutatók között.
























