Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.
Ingatlanok esetén a legfontosabb, hogy a szerződést tüzetesen átnézzük, mivel az egyszerűnek tűnő részleteken múlhat a kár kifizetése. A biztosítók pontosan ellenőrzik a vihar idejét és helyszínét, és társaságonként változik, hogy milyen szélerősség felett minősítenek egy eseményt viharkárnak. Előfordulhat, hogy a biztosításunk nem fedez bizonyos károkat, például csak a közvetlen villámcsapásért fizet, viszont az indukciós (másodlagos) villámkárt vagy a kerti növények pusztulását már nem téríti meg.
Milyen esetben nem fog fizetni a biztosító?
Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a biztosító teljesen mentesülhet a fizetés alól, ha a kár a karbantartás önhibás elmulasztása, például évtizedek óta halogatott tetőjavítás vagy széteső redőny miatt keletkezett, vagy ha súlyos gondatlanság, esetleg visszaélési kísérlet áll a háttérben. Ugyanakkor az összetettebb lakásbiztosítások olyan extra tételeket is téríthetnek, ha például a vihar miatti áramkimaradás során kiolvadnak és megromlanak a fagyasztóban tárolt élelmiszerek.
Hogyan fizetnek a viharkárosult autókért?
A járműtulajdonosok számára a viharszezon számos kellemetlen meglepetést tartogat, hiszen a viharkárok mintegy 10–12 százalékát a fakidőlések és ágtörések okozzák. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ilyen esetekben védelmet nyújt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ám ez kizárólag akkor fizet, ha mi okozunk kárt másnak.
Természeti csapások és viharkárok ellen csak a casco biztosítás nyújt valódi fedezetet, amely magában foglalja a vihar- és jégkárokat is.
Viszont a casco esetén is számolnunk kell a szerződésben vállalt önrésszel (ami gyakran 10–20 százalék), és fontos tudni, hogy a biztosító kizárólag a javítási költségeket állja, a gépjármű értékcsökkenését viszont nem téríti meg. Ha az autónkra nem kötöttünk cascót, a kárrendezési folyamat jóval bonyolultabbá válik, de a helyzet akkor sem teljesen reménytelen.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Ilyenkor a polgári jog alapján attól követelhetünk kártérítést, akinek a telkén a fa állt, közterület esetén például az útkezelőtől vagy az önkormányzattól, amennyiben a fa az útpadkától számított 2 méteren belül helyezkedett el.
A kárigény jogossága viszont csak akkor áll meg, ha bizonyítható, hogy a fa korhadt, beteg volt, és a tulajdonosa elhanyagolta a gondozását. A bíróságok ráadásul kimondták, hogy a parkoló autóstól nem várható el a fák állapotának előzetes ellenőrzése. Ítéletidőben a legjobb megelőzést az jelenti, ha kerüljük a fák alatti parkolást
A káresetet, legyen szó ingatlanról vagy autóról, érdemes minél előbb, lehetőleg az észleléstől számított 2 munkanapon belül bejelenteni, amit a legegyszerűbben online, fotók csatolásával tehetünk meg. Rendkívül fontos, hogy a helyszínt hagyjuk érintetlenül a kárszemléig vagy a bejelentéstől számított 5. munkanapig, javítási vagy kárenyhítési munkálatokat pedig kizárólag a további sérülések és balesetek megelőzése érdekében szabad végezni a biztosító jóváhagyása előtt.
Kapcsolódó: ha nyaralás közben ilyen sérülés ér, nem fedezi az egészségkártya.
