Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.
Amikor egy új vírusfertőzés kerül a hírekbe, mely alapvetően állatokat érint, sokakban felmerül ugyanaz a kérdés: vajon ez lesz a következő Covid? Az elmúlt években a világ megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha egy vírus képes átterjedni állatról emberre, ezért minden hasonló hír fokozott figyelmet kap. A valóság azonban az, hogy az állati vírusok túlnyomó többsége soha nem fog embereket megbetegíteni.
Állati eredet és korlátok
Az állatról emberre terjedő fertőzéseket zoonózisnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy egy vírus vagy más kórokozó eredetileg állatokban él, de valamilyen módon képes megfertőzni az embert is. Ez azonban messze nem olyan egyszerű feladat, mint elsőre gondolnánk, ugyanis a kórokozónak ehhez több akadályt is le kell küzdenie.
Az első lépés, hogy a vírusnak be kell jutnia az emberi sejtekbe. A vírus felszínén található fehérjéknek ehhez illeszkedniük kell az emberi sejtek felszínén található receptorokhoz (olyan molekulák, amelyekhez a vírus kapcsolódni tud). Ez azonban nem egyértelmű kapcsolat, vagyis, ha a fehérje nem kompatibilis a receptorral, akkor a fertőzés nem valósulhat meg. Mintha egy formabedobós játékról lenne szó: amíg a fehérje háromszög és a receptor négyszög, nincs kapcsolat.
Ha a kapcsolat létrejön, és a kórokozó bejut a sejtbe, még mindig képesnek kell lennie arra, hogy átvegye a sejt működésének egy részét, és új vírusokat állítson elő. Sok állati vírus ezen a ponton elbukik, mert az emberi sejtekben található környezetben egyszerűen nem tud működni.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Immunválasz és fertőzőképesség
Eközben az immunrendszer is folyamatosan figyeli és próbálja elpusztítani a betolakodókat. Ha a vírus nem tudja kijátszani ezt a védelmet, a fertőzés véget ér még azelőtt, hogy komolyabb károkat lenne képes okozni.
De abban az esetben, ha a vírus bejut a sejtbe, sőt, még működni is képes ott, szüksége lesz egy harmadik összetevőre is. Emberről emberre is hatékonyan kell terjednie. Ha ugyanis ez nincs jelen, akkor egy-egy elszigetelt fertőzésről beszélhetünk csak, nem alakulhat ki belőle járvány.
A Covid különlegessége
A SARS-CoV-2 vírus, amely a Covid–19 betegséget okozza, azért tudott világjárványt előidézni, mert teljesítette ezeket a feltételeket. A jelenlegi tudományos ismeretek szerint állati eredetű vírus, de azt a kutatók máig nem tudják biztosan, milyen úton jutott el az emberhez. A legtöbb bizonyíték arra utal, hogy evolúciós eredete denevérekhez köthető, de a vírus átadásának közvetlen módját mindmáig nem sikerült tisztázni a szakembereknek.
A madárinfluenza jó példa arra, hogy nem minden zoonózisból lesz világjárvány. Többször olvashattunk arról, hogy a vírus képes volt embert is megfertőzni – ez egyes változatai esetében megtörténhet –, de itt elakadt a folyamat, mivel az emberről emberre terjedés nem valósul meg. Ezért ugyan nagyon komolyan figyelik őket a szakemberek, de eddig nem tudtak a Covidhoz hasonló járványt okozni.
Hasonlóan érdekes példa a hantavírus is. Valójában nem egyetlen vírusról, hanem vírusok egy csoportjáról van szó, amelyeket főként vadon élő rágcsálók hordoznak. Az ember általában akkor fertőződik meg, amikor belélegzi a fertőzött egerek vagy pockok kiszáradt vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por apró részecskéit.
Európában a hantavírusok elsősorban vesebetegséget okoznak, míg Amerikában egyes változataik súlyos tüdőkárosodással járhatnak. Bár a fertőzés emberben is kialakulhat, a legtöbb hantavírus nem terjed emberről emberre. Emiatt ezek a vírusok nem okoznak világjárványt. Egyetlen kivételt ismernek: a Dél-Amerikában előforduló Andes vírus esetében dokumentáltak emberről emberre történő fertőzést, de ez is ritka, inkább csak az összezárt közösségekben, szoros, tartós kapcsolat esetén fordul elő.
A sertéspestis lehet az új Covid?
Az afrikai sertéspestis egészen más helyzetet jelent. Egy élőlény túlélésének kulcsa az alkalmazkodóképessége, sikere pedig a specializációkon is erősen múlik. A sertéspestis pedig specializálódott, kizárólag a sertésfélékhez alkalmazkodott. A házi disznókban és a vaddisznókban súlyos, gyakran halálos betegséget okoz, de a jelenlegi tudományos ismeretek szerint nem képes az emberi sejtek receptoraihoz kapcsolódni, vagyis nem tud embert megfertőzni.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy ez a betegség sajnos időről időre feltűnik a sertéstelepeken, ami az egész állomány leölését hozza magával. Ám mire a fertőzés kiderül, addigra sok emberrel kerül kapcsolatba, sőt, még akár olyan állatok húsát is elfogyaszthatjuk, amelyekről nem derült ki a fertőzés, pedig jelen van bennük. Ennek ellenére egyetlen igazolt emberi fertőzést sem írtak még le.
Ezért az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) is egyértelműen kijelenti, hogy az afrikai sertéspestis nem zoonózis, vagyis nem terjed át emberre.
A sertéspestis és a hantavírus mellett most egy parazita is megkeseríti az emberek életét, mivel újra elkezdett fertőzni.
