Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.
A nyári szabadságok és a kánikula idején mindannyian izgatottan számoljuk a napokat az utazásig. Arra azonban már kevesen gondolunk, hogy a felhők felett, a repülőgép zárt kabinjában töltött órák komoly megpróbáltatást jelentenek a szervezetünknek. Akár egy egzotikus ázsiai túrára, akár Amerikába indulunk, a 6–12 órás vagy még hosszabb repülőutak nemcsak kényelmetlenek, de komoly egészségügyi kockázatokat is rejtenek magukban.
A zárt utastér, a sivatagi szárazságú levegő és a kényszerű mozdulatlanság kombinációja olyan veszélyeket hordoz, amelyek a landolás után napokkal, sőt hetekkel később is életveszélyes helyzetet teremthetnek.
Sivatagi klíma a felhők felett: miért fázunk meg a gépen?
Sokan tapasztalják, hogy egy hosszabb repülés után kaparó torokkal, tüsszögve szállnak le a gépről, és ezt hajlamosak vagyunk a túlhűtött légkondicionáló számlájára írni. A valóság azonban ennél összetettebb. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője rávilágított, hogy a repülőgépek utasterében a páratartalom rendkívül alacsony, mindössze 10–20 százalék körüli.
Ez a rendkívül száraz levegő szinte pillanatok alatt kiszárítja az orr és a torok nyálkahártyáját, ami szem- és torokirritációt okoz. A probléma ott kezdődik, hogy a nedves nyálkahártya a testünk első védelmi vonala a bacilusokkal szemben. Ha ez kiszárad, a természetes szűrőrendszerünk összeomlik, a zárt térben, egymás közvetlen közelében ülő utasok között pedig szélsebesen terjednek a légúti fertőzések.
A szakértő szerint a kockázatot egyszerűen csökkenthetjük: a maszkviselés nemcsak a vírusok ellen véd, hanem segít bent tartani a kilélegzett nedvességet is, így óvja a nyálkahártyát. Emellett a gyakori kézfertőtlenítés és a bőséges folyadékfogyasztás is elengedhetetlen.
A legnagyobb, néma ellenség: a mélyvénás trombózis
A hosszú utazások legsúlyosabb, közvetlenül életveszélyes kockázata a mélyvénás trombózis, amit nem véletlenül neveznek a repülőutak rejtett veszélyének. Amikor órákon keresztül mozdulatlanul ülünk a szűk ülésekben, a lábainkban drasztikusan lelassul a vérkeringés. A pangó vérben pedig sokkal könnyebben alakulnak ki apró vérrögök. A tragédia akkor következik be, ha egy ilyen vérrög később leszakad, a vérárammal eljut a tüdőbe, és ott elzárja az ereket – ez a hirtelen halált is okozó tüdőembólia.
Dr. Torzsa Péter figyelmeztet, hogy a kockázat nem mindenkinél egyforma. Fokozott veszélynek vannak kitéve:
- az idősebbek és a túlsúllyal élők,
- a várandós kismamák és a frissen szült nők,
- a daganatos betegek és a krónikus betegséggel élők,
- a hormonális fogamzásgátlót szedők vagy örökletes véralvadási zavarral küzdők,
- azok, akik nemrégiben műtéten vagy súlyosabb sérülésen estek át.
Számukra az orvos egyéni kockázatfelmérés alapján akár véralvadásgátló injekció felírását is javasolhatja az út előtt. Fontos azonban kiemelni, hogy az egészséges utazóknak teljesen felesleges, sőt indokolatlan rutinszerűen vérhígítót alkalmazniuk „biztosítékként”.
Akár hetekkel később is lecsaphat a baj
A trombózis legnagyobb csapdája, hogy a tünetek egyáltalán nem biztos, hogy a repülőgépen jelentkeznek. Előfordulhat, hogy már napok óta a tengerparton koktélozunk, vagy már hetek óta otthon vagyunk, amikor a baj csőstül jön. Azonnal orvoshoz, sürgősségi osztályra kell fordulni, ha az alábbi tüneteket észleljük:
egyoldali lábduzzanat, lábfájdalom, a végtag feszülése, vörös és meleg tapintatú bőr a lábon vagy a karban. Szintén azonnali ellátást igényel a hirtelen fellépő légszomj, a mellkasi fájdalom vagy a véres köpet.
Hogyan éljük túl a hosszú utat?
Néhány egyszerű szabály betartásával a tragédiák túlnyomó többsége megelőzhető. Legalább óránként álljunk fel és sétáljunk egyet a folyosón, az ülésben pedig rendszeresen végezzünk bokakörzést, vádligyakorlatokat. Igyunk rengeteg vizet, de mondjunk le a túlzott alkoholfogyasztásról, mert az csak tovább szárítja a szervezetet.
A Weborvos szakértői cikke szerint viseljünk kényelmes, laza ruházatot, a veszélyeztetett csoportok tagjai pedig húzzanak patikában vásárolt, méretpontos kompressziós harisnyát. Fontos tudni, hogy a házilag feltekert fásli vagy rugalmas pólya tilos, mert a szakszerűtlen felhelyezés elszoríthatja a keringést, és pont az ellenkező hatást éri el!
