A vártnál kevesebb, de így is több mint 60 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag költött a félretett pénzéből lakáscélra, a legtöbben felújításra, korszerűsítésre, bővítésre fordították az igényelt összeget.
Mintegy 63 ezer hazai önkéntes nyugdíjpénztári tag élt a lehetőséggel, hogy a nyugdíjmegtakarítását lakáscélra fordítsa, ami összesen 120 milliárd forintos kiadást jelentett – írja Az én pénzem, amely korábban megbecsülte a ráfordítást, most pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése alapján további részleteket közölt.
A legtöbben lakásfelújításra fordították a pénzt
Az önkéntes pénztárakról szóló törvény módosítása 2025-ben lehetővé tette, hogy a nyugdíjpénztári tagok lakáscélra használják fel a pénzüket.

A legtöbben lakást és lakóházat korszerűsítettek, felújítottak vagy bővítettek, összesen 35,3 milliárd forint értékben. Ez 36,2 ezer fő, vagyis az igénylők 57,4 százaléka.
![]()
Ingatlan vásárlására 8,4 ezren fordították a nyugdíjcélra félretett pénzüket, összesen 40 milliárd forint értékben.
Jelzáloghitel céljára 12,3 ezer fő összesen 32,3 milliárd forintot használt fel.
A legtöbb kifizetés márciusban (13 milliárd forint), a legtöbb igénylés decemberben (16 milliárd forint) történt. Az év első negyedévében összesen 37 milliárd forintot fizettek ki a pénztárak. Egy pénztártag átlagosan közel 2 millió forintot igényelt.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Kevesebb pénzt igényeltek a vártnál
A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint az ingatlancél nem veszélyeztette a nyugdíjcélt, az igénylések és a kifizetések mértéke összességében elmaradt a várakozásoktól.
Az MNB előzetesen 215 milliárd forinttal kalkulált, míg a nyugdíjpénztárak pénzügyi terveiben előre jelzett 361,5 milliárd forinthoz képest 67 százalékkal alakult alacsonyabban a kifizetett összeg.
Mint azt a jelentésben a jegybank írta: „Az átmeneti ingatlancélú szolgáltatás igénybevételének tényadatai azt mutatják, hogy elképzelhető a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítási rendszerek egyéb egzisztenciális célokkal történő kiegészítése a fő cél veszélyeztetése nélkül.”
A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok szerint ugyanakkor az is tudható, hogy egyre aggasztóbb mértékben szegényednek el a magyar nyugdíjasok, mert hiába nőttek a nyugdíjak, a bérek még ennél is nagyobb mértékben emelkedtek.
Kapcsolódó: Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be.
























