Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.
A hosszabb élet, az alacsonyabb jövedelem és a később induló megtakarítás együttes hatása miatt a nők könnyen nyugdíjcsapdába kerülhetnek.
Kevesen tudják, hogy nemcsak akkor juthat valaki állami támogatáshoz, ha gyermeket nevel. Létezik egy olyan megoldás, melynek segítségével minden személyi jövedelemadót (szja) fizető állampolgár csökkentheti a kiadásait.
Az infláció látványos, ha azt vesszük észre, hogy hónapról hónapra több pénzt kérnek tőlünk egyes élelmiszerekért vagy használati tárgyakért, de az életstílus-inflációt ennél jelentősen nehezebb tetten érni.
Havonta nagyjából 35-40 ezer forint megtakarítással számolnak életkortól függetlenül a munkavállalók. Hogy ez mire elég majd időskorban, az már nagyban függ attól, hogy valaki hány éves korában kezd el félretenni.
Noha a legtöbben tudják, hogy a megfelelő összegű nyugdíjhoz fontos minél előbb elkezdeni félretenni, mégis, sokan halogatják a megtakarítás elkezdését, vagy pedig túl kevés pénzt különítenek el havonta erre a célra.
Sokaknak lehet óriási segítség, hogy 2025-től előtörlesztésre, eztáltal pedig a lakáshitel-törlesztőrészlet csökkenésére is felhasználhatók az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, de ez a döntés súlyos csapás lehet a pénztárak számára.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok közt olyan is van, aki már 8,5 millió forintot tett félre inaktív éveire: az átlagos megtakarítás kétmillió forintos összeg.
A szakértő szerint akár ezermilliárd forint is eltűnhet az önkéntes magánnyugdíj-pénztárakból, miután a jövő évben élesedik egy jogszabályváltoztatás. A jelenleg társadalmi egyeztetésre bocsátott terv értelmében 2025-ben adómentesen lenne felhasználható lakáscélra vagy felújításra is az ilyen típusú számlákra befizetett összeg.
A magyarok nagyon vigyáznak a pénzükre, és a legújabb adatok alapján ügyesen is takarékoskodnak.
Több nyugdíjpénztár is 10 százalék feletti féléves hozamot adott a tagjainak, egy összehasonlításból az is kiderült, hogy a legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni.
Augusztus elejétől már nemcsak a vészhelyzetek ideje alatt kell a legtöbb megtakarítási forma után 13 százalékos szociális hozzájárulást fizetni, hanem azon kívül is. Egyes befektetési formák azonban mentesülnek az adó alól, így nem minden esetben kell a nehezen megspórolt pénz után fizetni.
