A hosszabb élet, az alacsonyabb jövedelem és a később induló megtakarítás együttes hatása miatt a nők könnyen nyugdíjcsapdába kerülhetnek.
Kevesen tudják, hogy nemcsak akkor juthat valaki állami támogatáshoz, ha gyermeket nevel. Létezik egy olyan megoldás, melynek segítségével minden személyi jövedelemadót (szja) fizető állampolgár csökkentheti a kiadásait.
Az infláció látványos, ha azt vesszük észre, hogy hónapról hónapra több pénzt kérnek tőlünk egyes élelmiszerekért vagy használati tárgyakért, de az életstílus-inflációt ennél jelentősen nehezebb tetten érni.
Havonta nagyjából 35-40 ezer forint megtakarítással számolnak életkortól függetlenül a munkavállalók. Hogy ez mire elég majd időskorban, az már nagyban függ attól, hogy valaki hány éves korában kezd el félretenni.
Noha a legtöbben tudják, hogy a megfelelő összegű nyugdíjhoz fontos minél előbb elkezdeni félretenni, mégis, sokan halogatják a megtakarítás elkezdését, vagy pedig túl kevés pénzt különítenek el havonta erre a célra.
Sokaknak lehet óriási segítség, hogy 2025-től előtörlesztésre, eztáltal pedig a lakáshitel-törlesztőrészlet csökkenésére is felhasználhatók az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, de ez a döntés súlyos csapás lehet a pénztárak számára.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok közt olyan is van, aki már 8,5 millió forintot tett félre inaktív éveire: az átlagos megtakarítás kétmillió forintos összeg.
A szakértő szerint akár ezermilliárd forint is eltűnhet az önkéntes magánnyugdíj-pénztárakból, miután a jövő évben élesedik egy jogszabályváltoztatás. A jelenleg társadalmi egyeztetésre bocsátott terv értelmében 2025-ben adómentesen lenne felhasználható lakáscélra vagy felújításra is az ilyen típusú számlákra befizetett összeg.
A magyarok nagyon vigyáznak a pénzükre, és a legújabb adatok alapján ügyesen is takarékoskodnak.
Több nyugdíjpénztár is 10 százalék feletti féléves hozamot adott a tagjainak, egy összehasonlításból az is kiderült, hogy a legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni.
Augusztus elejétől már nemcsak a vészhelyzetek ideje alatt kell a legtöbb megtakarítási forma után 13 százalékos szociális hozzájárulást fizetni, hanem azon kívül is. Egyes befektetési formák azonban mentesülnek az adó alól, így nem minden esetben kell a nehezen megspórolt pénz után fizetni.
Örülnek döntésüknek azok a nyugdíjasok, akik már aktív éveikben elkezdtek takarékoskodni – derül ki egy friss kutatásból. Ma a magyarok többsége is tisztában van azzal, milyen komoly anyagi nehézségek elé néz idős korában.
