Arkansas állam vidéki régiójában 1980. szeptember 18-án éjjel történt súlyos baleset, amelynek során felrobbant egy termonukleáris robbanófejet hordozó Titan II rakéta.
A legtöbben a ’90-es években megjelent nagysikerű filmből ismerik a Titanic-sztori részleteit, pedig az alkotás sok helyen volt pontatlan.
Hétfőn éjszaka következett be a törökországi földmozgás, több épület összedőlt.
Egy metróállomás építésén dolgoztak Bangkokban, mikor egyszercsak egy több mint 50 méteres víznyelő nyílt meg a földben.
A 2025 júniusában, Ahmédábádban történt tragikus Air India-járat balesete arra ösztönözte Eshel Wasim és Dharsan Srinivasan mérnököket, a Birla Institute of Technology and Science (BITS) dubaji kampuszáról, hogy olyan rendszert javasoljanak, amely a túlélési esélyek növelését célozza olyan katasztrofális helyzetekben, amikor más védelmi rendszerek már nem elégségesek.
Ha azt halljuk, Titanic, a legtöbb embernek a híres film jut eszébe, nem pedig az a tragédia, mely a hajókatasztrófák történetében kiemelkedően ismert – de messze nem a legnagyobb.
A lengyel belügyminisztérium biztonsági útmutató adott ki vészhelyzetek esetére: előírják, hogy vészhelyzetekben milyen felszerelést kell magukkal vinniük az állampolgároknak.
Kabul, Afganisztán hatmilliós fővárosa súlyos vízhiány fenyegető helyzetével néz szembe, olyan mértékben, hogy a város lehet az első modern főváros, amely teljesen elfogyasztja föld alatti vízkészletét 2030-ig.
Az alapvető szükségleteket kielégítő áruk és orvosi felszerelések felhalmozását javasolja az Európai Bizottság az EU tagállamainak, felkészülve természeti katasztrófákra, háborús konfliktusokra és világjárványokra.
Az országot több helyen megtépázó vihar után több helyen akadozott az áramszolgáltatás. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elsorolta, mi történne velünk 24 óra alatt, áram nélkül.
Az ukrajnai Pripjaty és Csernobil melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben 1986. április 26-án az atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb katasztrófájaként 50 millió Ci radionuklid, 37 000 Bq/m² radioaktív cézium-137 izotóp került a légtérbe, a robbanás pedig 5200 petabecquerel radioaktivitással sújtotta a katasztrófa közvetlen és tágabb környezetét. Ha a fizikában, kémiában nem is mozgunk otthonosan, a számok még ma is ijesztőek.
Megrázó részleteket árul el egy pompeji család utolsó perceiről egy új ásatás, amelyet a városban végeztek. A Hellé és Phrixosz házában lakók megpróbálták eltorlaszolni hálószobájuk ajtaját, ám a lávafolyamot ez nem tudta megállítani.
