Mini drónokat és kígyószerű robotokat küldtek a fukusimai atomreaktor romjai közé, ezek pedig igazán fura fotókat készítettek.
Kutatók felfedezték, hogy az antarktiszi Wilkes szubglaciális medence, amely elegendő jeget tartalmaz ahhoz, hogy akár 3 méterrel megemelje a tengerszintet, már részben megolvadt.
Ha egyszer kitörne egy atomháború, az nemcsak a becsapódások helyén járna katasztrofális következményékkel, hanem nukleáris télbe taszíthatná bolygónkat, ami világszintű éhezéshez vezetne.
Egy tragédiával végződő lakástűz kapcsán hívta fel a háztulajdonosok figyelmét a katasztrófavédelem erre a veszélyes szabálytalanságra, amely miatt milliós bírságot szabhatnak ki.
Hetek óta reménytelenül hánykolódott az óceánon négy angol tengerész, amikor ketten közülük végzetes döntésre szánták el magukat: megölték és megették egyik, betegeskedő társukat, hogy életben maradhassanak. Az ügy olyan hatalmas botrányt kavart, hogy végül személyesen Viktória királynőnek kellett közbeavatkoznia.
A tornádó egy gyakran több mint 160 km/óra sebességgel forgó meteorológiai jelenség. Ez a hevesen örvénylő levegőoszlop, amely a földdel és a felhőkkel érintkezik, szinte kivétel nélkül jelentős pusztítást okoz. A nagy teljesítményű Tuscaloosa-Birmingham tornádó 2011-ben például egy 36 tonnás üres teherszállító vasúti kocsit emelt csaknem másfél méter magasra. Ám ez a függőlegesen áramló, veszélyes forgószél ennél sokkal nagyobb rombolásra is képes. Nézzük, milyen érdekességek kötődnek a tornádóhoz.
A tudósok csak manapság kezdik megérteni, mi lehet az oka annak, ha valaki összekeveri az irányokat. A jobb és a bal kezek összekeverése minden hatodik embert érint. A nem megfelelően diagnosztizált, kezeletlen iránytévesztési problémák a történelem során számos tömegbaleset okai is voltak.
Megrázó esemény történt, egy iskoláscsoport ragadt a hegyekben egyetlen dróton függve egy lanovkában. A hatóságok ebben a pillanatban is azon dolgoznak, hogy kiszabadítsák az embereket.
Embertelen körülmények között kell átvészelniük a hátralévő napokat azoknak a turistáknak, akiknek az erdőtűz elől kell menekülni.
Talán nem én vagyok az egyetlen, aki már eljátszott a gondolattal: milyen lenne, milyen lett volna, ha egy teljesen más korban születtem volna? Milyen lenne az életem egy halálos járvány és veszélyes háború sújtotta korban, elektromos áram és tömegközlekedés nélkül? Hogyan élték túl a katasztrófákat a szerencsések, és hányan estek áldozatul? A történelem három emlékezetes katasztrófáját idézzük fel.
A világ legszerencsésebb vagy éppen legszerencsétlenebb embere cím – ki-ki döntse el maga, melyik – büszke tulajdonosa egy horvát zenetanár, Frano Selak, aki élete során hét katasztrófát úszott meg ép bőrrel, csodával határos módon. Mindez, ha nem lenne elég, a hihetetlen sorsú férfi időskorában busás lottónyereménnyel lett gazdagabb.
Magyarország történelmének legpusztítóbb ismert földrengése 1763-ban sújtott le a Közép-Dunántúlra: a katasztrófa legsúlyosabban Komárom városát érintette, ahol az épületek egyharmada romba dőlt, és több mint hatvanan életüket vesztették.
