Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2025 júniusában, Ahmédábádban történt tragikus Air India-járat balesete arra ösztönözte Eshel Wasim és Dharsan Srinivasan mérnököket, a Birla Institute of Technology and Science (BITS) dubaji kampuszáról, hogy olyan rendszert javasoljanak, amely a túlélési esélyek növelését célozza olyan katasztrofális helyzetekben, amikor más védelmi rendszerek már nem elégségesek.
A„Project REBIRTH” elnevezésű koncepció lényege, hogy mesterséges intelligenciát alkalmazó érzékelők folyamatosan figyelik a repülőgép állapotát: a sebességét, a magasságát, a motorok működését, a pilóta válaszait vagy az esetleges tüzet.
A rendszer több, egymással kombinált technológiát tartalmaz
Az egyik legnagyobb fejlesztés a külső „okos” légzsákok (airbags) alkalmazása lenne, melyek a repülőgép orr-, has- és far-része körül fagyasztanak be egy párnázott burkot, hogy tompítsák az ütközés erejét. A tervezők készülnek még ütközéscsillapító folyadékok (impact-absorbing fluids) alkalmazásával is, amelyek a a szerkezetbe jutva merevvé vagy „keménnyé” válnak, hogy egy esetleges ütközés esetén csökkentsék a becsapódás következtében keletkező erőhatásokat.
Mindemellett kiegészítenék a repülőgépeket „Reverse thrust”, vagyis gázsugaras hajtóművekkel is, amelyek
aktív módon segítenék a sebesség csökkentését, illetve a zuhanás lassítását, hogy ne olyan hirtelen legyen az ereszkedés egy katasztrófa esetén.
Általános jellemzők és kihívások
Az alkotók szerint a nagy előny, hogy a rendszert újabb repülőgépeken is be lehetene szerelni, illetve létező gépeken is retrofitként alkalmazni lehetne. Ugyanakkor számos kérdés merül fel:
hogyan viselik el a légzsákok az állandó igénybevételt vagy az extrém környezeti hatásokat?
(pl. nagy sebesség, hideg, vihar), mi a reakcióidejük, milyen költségekkel járna, és mennyire megbízhatóan működik vészhelyzetben?
Mi a következő lépés?
A terv jelenleg nem sokkal több mint koncepció, versenyen való részvétel (James Dyson Award) keretein belül. A mérnökök remélik, hogy laboratóriumi teszteken, szélcsatornás vizsgálatokon és ütközési modelleken keresztül tovább fejleszthetik az ötletet, és megbizonyosodhatnak arról, hogy az elképzelés életképes-e a valós légiközlekedésben is.
Ha kíváncsi vagy rá, hogyan fejtették meg a Bermuda-háromszög rejtélyét, olvasd el ezt a cikkünket is!
