Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az országot több helyen megtépázó vihar után több helyen akadozott az áramszolgáltatás. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elsorolta, mi történne velünk 24 óra alatt, áram nélkül.
Tegnap és ma több hullámban csaptak le viharos zivatarok az országra. Több helyen hatalmas károkat okozott az orkánerejű szél, épületek tetejét szaggatta le, fákat döntött ki, felsővezetékeket szakított le. Akadozott a közlekedés, a Keleti pályaudvar például egyáltalán nem fogadott vonatokat. Ilyen környezetben már egyáltalán nem olyan nehéz elképzelni, hogy akár a vihar, akár technikai hiba, esetleg túlterheltség miatt egy napra megszűnne az ország áramellátása. Mi történne ilyenkor? Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő részletezte közösségimédia-oldalán a lehetséges következményeket.
Így nézne ki egy nap áram nélkül
A szakértő szerint az első hat óra még aránylag problémamentesen telne. A telefonok még működnének, a boltok nyitva tartanának – noha kártyás fizetésre már nem volna lehetőség. Megállnának a liftek, és valószínűleg a tömegközlekedés is sok helyen lelassulna. Akadozna a hivatalos tájékoztatás, az emberek találgatni kezdenének, vajon mi történhetett.
Az egyik legnagyobb problémát az jelentené, hogy sokan szembesülnének vele: nem tartanak maguknál készpénzt, így vásárolni sem tudnak, viszont nincs otthon gyertyájuk, zseblámpájuk.
A második hat óra már sokkal több gondot hozna. Sok helyen gyengülne a csapokban a víznyomás – ott, ahol elektromos szivattyú működik. A mélyebben fekvő településeken a szennyvíz elvezetése is akadozhatna. Vidéken egyes területeken leállna a mobilhálózat – a nagyobb városokban még kitartana, ám a digitális kapcsolattartás lehetőségei: e-mail, közösségi média megszűnnének vagy legalábbis akadoznának.
Nem működnének a közlekedési lámpák sem, ami bizonyára sok balesetet okozna – a kórházak vészgenerátorra kapcsolnának. Bezárnának a gyógyszertárak.
Elszigeteltség, kiszolgáltatottság
A második 12 órában sokan elvágva éreznék magukat a külvilágtól. Egyre nehezebb lenne hírekhez jutni, a telefonok jelentős része használhatatlanná válna, hiszen nem lehetne őket tölteni. Aki nem tudja fejből a fontos telefonszámokat, és nem is írta föl őket, teljesen elszigeteltnek érezné magát.
A fűtés, a főzés és a világítás sok helyen megoldhatatlanná válna, hosszú sorok alakulnának ki a boltoknál, üzleteknél.
A kórházak már csak a legsürgősebb eseteket látnák el. A legrosszabb helyzetbe az idősek, a betegek, a kisgyermekes családok kerülnének, vagyis a legkiszolgáltatottabbak.
Sötét képet fest Tarjányi Péter forgatókönyve, aminek a szakértő szerint az oka elsősorban az, hogy rendszereink egymáshoz kapcsolódnak, központosítottak, kevés a tartalékvezeték és az elszigetelten működő, önálló megoldás. Probléma az is, hogy a vízellátás, a csatorna, a fűtés, a forgalomirányítás mind elektromos vezérlés alatt áll. Ráadásul nincs közismert lakossági vészforgatókönyv, nincs papíralapú tájékoztatás arra az esetre, ha a digitális megoldások nem működnének. A szakértő szerint alapvetően három dologgal lehetne javítani a helyzeten: karbantartással, tartalék megoldásokkal, valamint érthető, előre átgondolt tájékoztatással.
